Szembenézünk az árvizekkel

2015. február 05. csütörtök, 12:35 | Írta: Laczi Zoltán

A Tisza, szabályozása után, gátak közé szorítva elvesztette korábbi vízjárta területeinek 90 százalékát. Az árvizek szintjének emelkedése, tartósságának növekedése egyre inkább megköveteli a teret a folyóknak elv érvényre juttatását. Már csak azért is, mert a töltések emelése, áthelyezése, tározók építése nem mindenütt lehetséges és gazdaságos. Ezért került nagy hangsúly a nagyvízi meder lefolyási viszonyainak javítására, a hullámterek fenntartható használatának kialakítására. A vízi túrázókat gyakran elbűvölő parti „dzsumbuj” ugyanis akadályozza az árhullámok biztonságos és gyors levezetését – derült ki a keddi szolnoki árvízvédelmi konferencián, amelyen a hazai vízügyi szakma, és a megyei társ szervezetek 80 képviselője vett részt.

Lovas Attila, a házigazda KÖTIVIZIG igazgatója köszöntőjében jelezte, hogy a 2000. évi, minden idők legnagyobb közép-tiszai árhullámát követően kezdtek intenzívebben foglalkozni a nagyvízi mederkezelés témájával. Az Európai Unió Phare programjának támogatásával megvalósult SUMAD projekt révén pedig lehetőség nyílt nemzetközi kitekintésre, tapasztalatszerzésre is. A majd egy évtizede megvalósult projektben hazánkból a KÖTIVIZIG, partnereként a bajor és az osztrák, a vízügy irányítását is magába foglaló minisztérium vett részt, s a közös munka a töltésezett folyók hullámtereinek fenntartható használatának vizsgálatára koncentrált. Az együttműködés eredménye egy kézikönyvben öltött testet, amely stratégiai, ugyanakkor gyakorlati útmutatásokat, ajánlásokat tett közzé. Az abban megfogalmazott eljárásokat azóta alkalmazzuk az igazgatóságnál.
- A Tisza tehát nemcsak éltető elemünk, hanem esetenként erejét fitogtató őselem is – fogalmazott dr. Kállai Mária, Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja, majd így folytatta. - Nekünk, az itt élőknek pedig az a dolgunk, hogy ezt az őselemet megzabolázzuk, és az általa kínált lehetőségeket kihasználjuk.
Kitért arra, hogy az elmúlt tizenöt év a kárelhárítás szempontjából különösen mozgalmas volt a Tisza-mentén, s nagy szükség volt a vízügyi szakemberek szakértelmére ahhoz, hogy megfogják a folyót. - Ezzel pedig rendelkezett és a rendelkezik az igazgatóság. Sok-sok küzdelmes nap után eddig mindig sikerült megzabolázni a folyón levonuló hatalmas víztömeget. Ezt a tudást országszerte elismerik, és amikor máshol van baj, igényt is tartanak rá. Így történt ez 2013-ban is, amikor a Duna mellett bizonyították rátermettségüket a KÖTIVIZIG szakemberei – mondta a kormányhivatal megyei vezetője.
Arról is szólt, hogy európai uniós források segítségével jelentős, az ár- és belvíz elleni védekezés hatékonyságát növelő beruházások fejeződtek be a térségben, példaként említve az árvízi tározók építését, a szolnoki és a körös-zugi védvonal fejlesztését.
- Feladat és kihívás azonban még van bőven, amelytől a vízügyesek nem ijednek meg. Teszik a dolgukat, és közben keresik a lehető legjobb megoldásokat. Teszik ezt értünk, az itt élők biztonságáért - hangsúlyozta dr. Kállai Mária. Végül nagyrabecsülését és köszönetét fejezte ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kollektívájának azért az áldozatos munkáért, amit a térségben élők biztonsága érdekében végeztek és végeznek a jövőben is.
Ugyancsak méltatta a tanácskozás jelentőségét dr. Bakonyi Péter, a Vízügyi Tudományos Tanács alelnöke. Arról is beszélt, hogy elöregszik a szakma, egyre nagyobb az idősebb szakemberek aránya.
- Elsődleges hidraulikai sávba nem lehet toronyházat építeni – hívta fel a figyelmet Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a konferenciát megelőző sajtótájékoztatóján. Hozzátette: összesen 67 nagyvízi mederkezelési terv készült a hazai folyókra, amelyekben kétdimenziós modellt alkalmaztunk, ami megmutatja, hogy területileg hol akadályozott az árhullám levonulása, s hol nem. Ez alapján javaslatokat, úgymond lehetőségtárat adunk a döntéshozóknak, hol mit lehet tenni, és mit nem. A javasolt beavatkozásokat az EU által támogatott árvízi kockázatkezelési térkép szerint fogjuk súlyozni. Újságírói kérdésre elmondta: a Tisza minden szakaszán, így a felső, középső és alsó szakaszán tervezünk fejlesztést 2014-2020 között. Kifejtette: nem katasztrófák ellen akarunk védekezni, hanem üzemszerűvé szeretnénk tenni a védekezést. Ez egy hosszú folyamat. Azt szeretnénk, ha a magyar adófizetőknek nem azzal kellene szembesülniük, hogy van egy nagy árvíz, s egyszerre 50 milliárdot kell kiadni védekezésre, hanem évente ad 2 milliárdot a költségvetés, amiből biztonságosan, üzemszerű körülmények között le tudjuk vezetni az árvizet, s nem kell rendkívüli állapot kezelni.

A konferencián elhangzott 7 előadás prezentációja pdf-formátumban az alábbi linkekre kattintva olvasható: