Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Évekkel ezelőtt rendszeresen alkalmazott, jelenleg azonban sajátosnak nevezhető téli vízszint-beállítási kombinációról döntött az október elsején tartott hagyományos kiskörei egyeztető tárgyalást követően a Tisza-tó kezelője, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG).  Tekintettel az önkormányzatok és egyes kikötők alacsonyabb téli vízszint iránti igényére, november 4-től kezdődően a jelenlegi 725 centiméterről 560+10 centiméterre csökken a vízszint, majd december 10-től 620 centiméterre növekszik.

– Elvárható igény a pontos algoritmus meghatározása, de a természet és a Tisza mást produkálhat. A Tisza-tó nem hasonlítható sem a Balatonhoz, sem a Velencei-tóhoz, egyiken sem folyik keresztül folyó, nem áll fenn árvíz kialakulásának a veszélye. A Tisza-tó egyedi, ezért egyedileg is kell kezelni – fogalmazott Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója Kiskörén, az október 1-én tartott téli vízszint-egyeztető tárgyaláson, amelyre minden, a tó használatában érdekelt és érintett szervezet meghívást kapott, érvei és javaslatai megismertetésére. Hangsúlyozta: célszerű lenne rövid időre, a Kisköre-felső vízmércén mért 560 centiméteres vizet tartani, majd december közepére visszaemelni 620 centiméterre, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft., a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a vízügy fokozott figyelme mellett. Így lehetőség van azonnali beavatkozásra, akár a vízszintcsökkentés leállítására is. Ez olyan kompromisszumos megoldás, amely fokozott figyelem mellett vállalható – mondta.
Fejes Lőrinc, a KÖTIVIZIG kiskörei szakaszmérnöke emlékeztetett arra, hogy a 35 éves Tisza-tó életében három különböző téli vízszintre is volt példa. A 70-es évek végétől a 80-as évek közepéig 520 cm volt a legalacsonyabb téli vízszint, míg a 90-es években, évente váltakozva 560/610 cm. Az ezredfordulót követő években többnyire a magasabb téli vízszintet állítottuk be, kivéve 2001-ben, 2003-ban és 2006-ban, amikor strandok és kikötők kivitelezési munkái miatt 3 héten keresztül az alacsonyabb vízszintet (560 cm) tartottuk, majd visszaduzzasztottuk a magasabb, 610 centiméteres téli vízszintre.
A KÖTIVIZIG, mint üzemeltető – figyelembe véve az önkormányzatok és egyes kikötők igényét – úgy döntött, hogy ebben az évben is az alacsonyabb/magasabb téli vízszint-kombinációt állítja be. Mindezt úgy, hogy – a hidrometeorológiai helyzet, a vízjárás és a halvándorlás függvényében – november 4-től kezdi meg a tározótó leürítését. A Kisköre-felső vízmércén mért 725 cm-es nyári vízszint – először napi 10 centiméteres, majd napi 7-8 centiméteres - csökkentését követően várhatóan november 26-28-ra állítható be az 560+10 centiméteres vízszint. December 10-én kezdődhet a duzzasztás, melynek révén december 19-re visszaáll a magasabb, 620 (-10) centiméteres téli vízszint. A konkrét ütemterv október második felében készül el, amit egy esetlegesen levonuló árhullám természetesen befolyásolhat.

Háttérinformáció

Miért van szükség a Tisza-tavon téli üzemi vízszint alkalmazására?

A Kiskörei tározó, azaz a Tisza-tó az alföldi vízkészlet-gazdálkodás legnagyobb komplex rendszerének kulcsfontosságú eleme. Az érvényben lévő vízjogi engedély a tenyészidőszakban a Kisköre felső vízmércén mért 620 - 725±5 cm közötti nyári duzzasztási szintet, a téli jeges időszakban, de legkésőbb december 15-től 520-620 cm közötti téli duzzasztási szintet engedélyez. Az ehhez a vízszintekhez tartozó mintegy 148-165 millió köbméternyi tározott vízmennyiség biztosítja a térségi vízátvezetést, Körös-völgyi vízpótlást, mezőgazdasági vízellátást a kiépített öntöző főcsatornákon keresztül. Emellett a jóléti hasznosítás, az idegenforgalom is fontos szerepet tölt be a tározó mentén, valamint kiemelt természetvédelmi terület. A tározó vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási, valamint a hozzá tartozó kistérség infrastrukturális, idegenforgalmi turisztikai létesítményeinek kiépítettsége a jelenlegi duzzasztási szinthez igazodik.
A Tisza-tó meghatározó jellegzetessége, hogy nevével ellentétben nem tó, hanem a Tiszát és hullámtereit – a 403,2- 440,0 folyamkilométer közötti szakaszon – egyesítő, átfolyásos jellegű síkvidéki víztározó. A téli időszakban egy magasabb vízszint tartása árvízvédelmi szempontból mindenkor nagyobb kockázatot jelent. A tározott víztérfogat minden centiméteréhez közel egymillió köbméter víz, illetve jegesedés esetén, ezt közelítő mennyiségű jégtömeg tartozik. A jégtakaró kialakulása után, előürítéssel a jég nem távolítható el a tározóból, az csak árvízi viszonyok között indul meg. Egy esetleges árhullám előfordulása esetén a jégtömeg felszakadva - hullámverésszerűen - az árvízvédelmi töltéseket, erdőállományokat, a kiépült turisztikai infrastruktúrát, a mederben levonulva a Kiskörei Vízlépcsőt is veszélyezteti. A jeges árhullám a tározó körül lévő 13 település élet- és vagyonbiztonsági kockázatát is növeli. Ebben a tekintetben Sarud és Tiszanána közötti partszakaszok a legkritikusabbak, valamint a tározó legszűkebb része, a tiszaderzsi szűkület. Itt csupán 600 méter széles a hullámtér, így a magas vízszintnél képződő jégmező felszakadása, a jégzajlás, a jégbe fagyott uszadék sodródása esetén jelentős jégtorlasz alakulhat ki. A morfológiai adottságok figyelembevételével meghatározott téli vízszinttartomány beállításával ez a kockázat elfogadható mértékűre csökkenthető. Ezt figyelembe véve optimalizálták a vízlépcső téli üzemeltethetőségét biztosító jégmentesítő hálózat műszaki egységeit is, így egy magasabb téli vízszint beállítása, illetve jegesedés esetén a duzzasztómű elzáró szerkezeteinek mozgatása lehetetlenné válik. Ezen túlmenően a tározóhoz tartozó műszaki és turisztikai létesítményeinek egyes karbantartási, fenntartási és fejlesztési feladatainak elvégzéséhez egy alacsonyabb téli vízszinttartomány mellett van lehetőség.
A téli vízszint beállítása jelentős hatással bír a Tisza-tó élővilágára, különös tekintettel a vízterekben élő halállományra. Az üzemeltetés során minden esetben igyekszünk figyelemmel kísérni a halélettani szempontokat, és amennyiben  indokolt, a lehetséges beavatkozásokat is megtesszük a kedvezőtlen állapotok kialakulásának megelőzése, elhárítása érdekében. A tározó téli vízszintjének beállítása során jelentős területek kerülnek szárazra. A vízi élőlények számára a természetes és mesterséges medrekben visszamaradó, változó vízmélységű vízterek biztosítják az áttelelést. Téli időszakban – halélettani szempontból – különösen fontos a víz oldott oxigén tartalma. A KÖTIVIZIG Regionális Laboratóriuma 1973 óta rendszeresen végez vízminőségi monitorozást a térségben. A többéves dokumentált vizsgálati eredmények birtokában és a gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a tározó medencéiben a magasabb téli vízszinttartomány beállítása során visszamaradó nagy felületű, sekély vízborítású területeken az ott lévő növényi maradványok, üledék bomlása és jégképződés esetén - halélettani szempontból - rendkívül kedvezőtlen körülmények alakulhatnak ki. Továbbá a 2011/2012 téli duzzasztási idényben végzett geodéziai méréseink alapján az is megállapítható, hogy a telelésre alkalmas egyes víztestek vízpótló útvonalainak feliszapolódása miatt ezeken a vízterületeken a téli üzemi vízszint feletti vízállás alakul ki.
A Tisza-tó sokrétű igénybevétele miatt, az okszerű vízgazdálkodás, a vízkárelhárítás, a természetvédelmi kezelés, a halászati hasznosítás és az idegenforgalom érdekeivel összhangban kell megteremteni a mindenkori üzemelés feltételeit. Ennek érdekében a Tisza-tó téli üzemvízszintjének meghatározására 1990-től minden évben egyeztető tárgyalást kezdeményezünk az érintettek bevonásával. Így az elmúlt időszak üzemelési vízszintjei, a természetes vízjárás által esetenként befolyásolva ennek megfelelően alakultak.
Az idei vízszint-egyeztető tárgyaláson a korábbi években is jelzett igényének megfelelően több önkormányzat a tározóban lévő turisztikai létesítményeinek karbantartása és fejlesztése okán alacsonyabb vízszint beállítása mellett foglalt állást. A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft, mint a Tisza-tó halászati hasznosítója mellett a területhasználók (kikötő üzemeltetők, horgászegyesületek) egy része a lehető legmagasabb téli duzzasztási vízszint tartását kérte. Kompromisszumos megoldásként a téli üzemeltetés vízkár-elhárítási kockázatait és az ahhoz tartozó felelősségi kört is szem előtt tartva ezért ismét a kombinált üzemrendet javasolta a KÖTIVIZIG.