Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hagyományteremtő szándékkal immár második alkalommal hirdette meg az uniós fejlesztések nyílt napját.  Ennek apropóján összegeztük, mi minden köszönhet igazgatóságunk az EU büdzsé kínálta lehetőségeknek. Hazánk 2004 május elsejei csatlakozása óta a KÖTIVIZIG menedzselésében, döntően az európai uniós támogatási források (főként a Kohéziós Alap, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap) megnyílásával eddig 18,2 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, illetve folyamatban van a kivitelezése.

Előre kell bocsátanunk, hogy e nagyszabású beruházások nem csupán százezrek bel- és árvízbiztonságának növelését tették és teszik lehetővé, hanem a helyi gazdaságra, az idegenforgalomra is serkentően hatnak, közvetve tehát ezrek életkörülményeinek javítását szolgálják.
De vegyük sorjában. Az EU és a Magyar Állam támogatásával 2007-2008-ban 361, illetve 315 millió forintból megépült a régóta áhított, s azóta is töretlenül népszerű kerékpárút a Tisza-tó jobb és bal partján, lehetővé téve a tó körbekerekezését, ezzel az aktív turizmus újabb lehetőséggel bővült a térségben. Rá egy évre Szelevény és Kunszentmárton között, szintén az árvízvédelmi töltés koronáján, 210 millióból létesített kerékpárútnak örülhettek a kistérség lakói.  
Elsődlegesen a belvízkárok megszüntetését, enyhítését és az energiahatékonyságot szolgálták azok a vízrendezési projektek, amelyek igazgatóságunk főcsatornáin zajlottak. E beruházásoknak köszönhetően együttesen a KÖTIVIZIG kezelésében lévő 1110 kilométernyi csatornahálózat 35 százalékának mederfejlesztése, rekonstrukciója valósult meg. Így 2010-re helyreállt az eredeti vízszállító képesség, valamint vízkormányozó és szabályozó műtárgyak épültek a Harangzugi (394 millió forintból), a Körös-éri (egymilliárd Ft), a Millér (354 millió), a Dobai (246 millió), valamint a Hanyi-éri (295 millió) belvízfőcsatornán.  Tavaly nyáron újabb vízrendezési projektek kivitelezése fejeződött be, így félmilliárd forintból megtörtént a Kakat belvízöblözet főműveinek mederfejlesztése és rekonstrukciója, a Nagykunsági-főcsatorna mellettes területeinek vízrendezése (356 millió), a Sajfoki belvízöblözet főműveinek rekonstrukciója, fejlesztése (475 millió), valamint megvalósult a vízrendezési főművek integrált fejlesztése a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó hatásterületén (324 millió). Ugyanabban az évben lezárult a védett területek átjárhatóságának biztosítása a Tisza-tavon című projektünk (106 millió).
Ugyancsak a múlt évben, szeptember elején megkezdődött Szolnok legnagyobb vízügyi beruházása. A 2,4 milliárd forintos fejlesztési lehetőségnek köszönhetően gyökeresen megújul a megyeszékhely jobb parti, belvárosi árvízvédelmi rendszere, ennek kapcsán a Tiszaparti sétány is átépül, szélesebb lesz, módot adva kerékpárút kialakítására.  Az iparterületi árvízvédelmi fővédvonal előírás szerinti kiépítése és 4-es főúttól északra a töltéskorona burkolása szintén része a projektnek, amely a jelenlegi földművek megerősítését, illetve új nyomvonalra való áthelyezését jelenti.  
Szintén folyamatban van a Hármas-Körös jobb partján, a Körös-zugi térségben az árvízvédelmi fővédvonal fejlesztését szolgáló, 3,3 milliárd forintos projekt. Ennek keretében a töltés magassági, keresztmetszetbeli és szerkezeti hiányosságokkal jellemezhető szakaszainak az előírás szerinti kiépítése válik lehetővé Szelevény és Mesterszállás térségében, megközelítően 11 kilométer hosszban.
A megvalósítás mezejére lépett a legköltségesebb, mintegy 6,6 milliárd forintot igénylő, több megyét érintő beruházás a Komplex Tisza-tó Projekt, amelynek szintén igazgatóságunk a gazdája. Legfőbb küldetése, hogy az Alföld legjelentősebb vízbázisa, a Tisza-tó és kapcsolódó vízgazdálkodási létesítménye, a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) vízfolyásainak átfogó fejlesztési és rekonstrukciós munkálatait finanszírozza.
Napjainkra a szolnoki Alcsi-Holt-Tisza alapvető rendeltetése – polgári védelmi célú vízbázis, belvíz befogadása, öntözővíz biztosítása, horgász-, rekreációs és sport célok kielégítése - veszélybe került. Ezért fogalmazódott meg a holtág revitalizációját célzó projekt, amely a múlt év novemberében zöld utat kapott az irányító hatóságtól. A 397 millió forint összköltségű beruházás megteremti a hatékony vízgazdálkodás lehetőségét, ezáltal azt, hogy a holtág hosszú távon, maradéktalanul ellássa sokrétű feladatát, és vízminősége megfeleljen a kor követelményeinek. A fejlesztés kiterjed a tiszai vízbevezetés és vízoldali zsilip, valamint a mentett oldali zsilip és ellennyomó medence felújítására, az Alcsi fedett csatorna helyreállítására, az Alcsi szivattyútelep és a rávezető (kengyeli) csatorna felújítására, kotrására, tehát a vízpótló és leürítő útvonalak rekonstrukciójára, továbbá partbiztosítási és partrendezési munkálatokra.
A legfiatalabb, 600 millió forint költségű projektünk a Tisza-tavi régió két szomszédos települését, Kőtelket és Tiszasülyt köti össze turisztikai célú kerékpárúttal a Tisza folyó jobb parti árvízvédelmi fővédvonalán. Az aszfaltburkolatú utat töltéskoronán alakítják ki 11, 853 kilométer hosszúságban, 3 méter szélességben, s elkészülte után az EuroVelo 11. számú útvonalának részét képezi majd. A kerékpárút mentén pihenők, biciklitárolók kialakítása is szerepel, illetve többnyelvű turisztikai információs táblarendszer segíti az erre járók tájékozódását.
Bár nem saját, hanem az Országos Vízügyi Főigazgatóság beruházásaként, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében három árvízi tározó épült meg igazgatóságunk működési területén. Elsőként 5,8 milliárd forintból, teljes egészében központi költségvetési forrásból a 97 millió köbméteres kapacitású tiszaroffi valósult meg 2009-ben, amelynek igénybevételét az átadását követő év tavaszán indokolttá tette a Tiszán levonuló árhullám. A 247 millió köbméternyi víz befogadására képes Hanyi-Tiszasülyi tározó immár európai uniós támogatással létesült 2012-ben 19 milliárd forintból. A következő évben, szintén EU-források felhasználásával pedig átadták a 99 millió köbméteres, 11,2 milliárd forintos költséggel épült Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározót is.