Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Az idei év első negyedét minden bizonnyal az extrém csapadékos időszakok egyikeként jegyzik majd. Ennek következményeként március közepe óta egyidejűleg folytat ár- és belvízvédekezést a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. – Ez év tavaszán eddig nyolc árhullám indult el a Tiszán, hat a Zagyván, egy a Hármas-Körösön, ugyancsak egy pedig a Hortobágy-Berettyón. Folyóink mentén maximálisan 642 kilométer (április 13-14.) hosszú védvonalszakaszon rendeltünk el az aktuális vízállásnak megfelelő védelmi fokozatot, ebből 488 kilométeren harmadfokú készültséget (április 13-15.) – számolt be Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója hétfőn a védekezési időszak záró sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: az árhullámok csúcsa sehol sem érte el az eddig mért legnagyobbat, a Hortobágy-Berettyón azonban a vízállás 24 centiméterre megközelítette azt Borznál.
Az elmúlt 15 év alatt a mostani volt a kilencedik, Szolnoknál harmadfokú készültséget szükségessé tevő tiszai árhullám, 866 centiméteres tetőző vízállása alapján pedig a hatodik legmagasabbnak bizonyult. Időben még inkább visszatekintve, 1963 és 1981 között tíz, harmadfokot meghaladó árhullám vonult le a szőke folyón. (Érdekesség, hogy a rendkívül aszályos tavalyi esztendőben mindössze 437 centiméteres vízállás- maximumot regisztráltunk június 17-én Szolnoknál, míg 2011-ben 831 centimétert.)
Az igazgató szólt arról is, hogy az árvízvédekezés mellett a belvízmentesítésre is jelentős energiát kellett fordítani, a KÖTIVIZIG területén az elöntött terület maximuma 40 500 hektárt tett ki április 7-én. Nagymértékben megkönnyítette a védekezést, hogy az utóbbi években mintegy négymilliárd forintos pályázati támogatással sikerült helyreállítani több főcsatorna eredeti vízszállító képességét. Ennek is köszönhető, hogy a rendkívül csapadékos évkezdet ellenére a vízborított terület nagysága a korábbi maximum mintegy felét tette ki idén tavasszal.
Az elmúlt napok krónikájához tartozik, hogy Karcag, Kisújszállás, Túrkeve és Mezőtúr térségének hatékonyabb belvíz-mentesítése érdekében árvízi üzembe helyeztük a vízpótlási igények kielégítésére épült Nagykunsági-főcsatornát, s annak Keleti- és fő ágán (Nyugati-ágán) keresztül eddig példa nélküli mennyiségű, megközelítően négymillió köbméter vizet vezettünk át - a mezőtúri Árvízkapu és az Ágotai lezárással átmenetileg tóvá változtatott - Hortobágy-Berettyóból a Hármas-Körösbe. Mivel térségünkre jellemzően egyszerre van jelen az aszály és a víztöbblet, ezért a vízelvetés és vízvisszatartás egyensúlyára is törekedtünk. Így ahol ez műszakilag lehetséges volt, olyan vízkormányzási intézkedéseket rendeltünk el, amelyek a víz helyben tartását szolgálják, például a Gerje-Perje csatornákon, valamint a Kőrös-éren és a Peitsik-éren.
Lovas Attila végezetül megköszönte a média munkatársainak a védekezés kapcsán nyújtott hiteles tájékoztatást, s reményét fejezte ki, hogy ez a korrekt együttműködés a jövőben is folytatódik. Ajándékként a mostani árvízvédekezés egy pillanatát megörökítő emlékképpel kedveskedett az újságíróknak.