Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Az új Nagykunsági és Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározók működésével kapcsolatban konzultáció-sorozatot szervezett a napokban a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a területileg érintett gazdálkodóknak. A földtulajdonosok és földhasználók április 9-én Jászkiséren, 11-én Pélyen, 17-én Kunhegyesen, 18-án pedig Abádszalókon felvilágosítást kaptak az elárasztást megelőző lépésektől a leürítés és a kártalanítás folyamatáig annak érdekében, hogy minél jobb együttműködés alakuljon ki a gazdák és az igazgatóság között.

Az előadásokon megjelent a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi tározóban földterülettel rendelkezők túlnyomó többsége, de tiszteletét tette az illetékes járási hivatal vezetője, polgármester, jegyző, falugazdász, vadásztársaság és vízgazdálkodási társulat képviselője is.
A fórumokon a KÖTIVIZIG helyi védelemvezetői, Németh Miklós szolnoki, és Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök prezentáció keretében szólt a Tiszán 1998 és 2010 között levonult veszélyes árhullámokról, amelyek halaszthatatlanná tették a magasabb szintű biztonság megteremtését, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program kidolgozását, s törvénnyé emelését. Mint elmondták, e tározók igénybevétele teljes mértékben a levonuló árhullámok tulajdonságaitól, a hidrológiai helyzettől függ, így elképzelhető, hogy már ebben az évben, de lehet, hogy csak tíz év múlva lesz szükség azok, szabályozott körülmények között történő megnyitására. Ismertették a létesítmények ideiglenes üzemeltetési szabályzatát, amely részletezi, hogy mit és hogyan kell elvégezni a különböző árvízi helyzetekben, illetve „békeidőben”. Képekkel gazdagon illusztrálva bemutatták a Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó három évvel ezelőtti megnyitásának folyamatát, a felkészülési időszaktól a leürítésig.
Dr. Varga Lilla és Dr. Tóta Áron az esetleges elárasztást követő kártalanítással kapcsolatos jogi szabályozásról számolt be, Apró Pál igazságügyi kárszakértőtől pedig megtudhatták a jelenlévők, hogyan történik a kártalanítás, a kár bejelentésétől, annak megállapításán keresztül a kifizetésig.
A tájékoztatókon természetesen lehetőséget biztosítottunk a témához kapcsolódó kérdések megválaszolására is. A gazdák érdeklődése három területre orientálódott: a kivitelezésre, a belvízkezelésre és a kártalanításra. Így például arra voltak kíváncsiak, hogyan vezetjük le a tározó mélyebb fekvésű területein hátramaradó pangó vizeket, s hogyan valósul meg a belső, illetve a tározóhoz közeli területek vízrendezése? Ugyancsak élénk érdeklődés övezte, hogy melyek lesznek a kártalanítás szempontjai és azok mikre terjednek ki? Kérdésként hangzott el továbbá: hogyan lesz szabályozva a tározó töltésein a közlekedés, illetve milyen, a jelenleginél használhatóbb megoldást lehet találni a mezőgazdasági gépek és szállítójárművek rámpákon és átjárókon történő közlekedésére?
A fórumokon megjelentek adatainak felvételével megkezdődhet annak az adatbázisnak a feltöltése is, amelynek alapján a tározók esetleges igénybevételét megelőzően a KÖTIVIZIG felveszi majd a kapcsolatot az érintettekkel. Természetesen az adatbázis frissítését minden évben el kell végezni a tulajdonos-, művelési mód-, elérhetőség változások miatt.