Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Időjárási szélsőségekkel teli múlt esztendő után csapadékban bővelkedő első negyedév

Tetten érhető a klímaváltozás? Ezt a kérdést ugyan nem tudjuk egzakt módon megválaszolni, ám a mögöttünk hagyott év időjárási szempontból kétségtelenül sok meglepetéssel szolgált. A KÖTIVIZIG mérési adatai egyértelműen bizonyítják, hogy mind a csapadék összegét és eloszlását tekintve, mind pedig az átlaghőmérséklet alakulását, a forró és a zord napok számát illetően figyelemre méltó volt a 2012-es esztendő. Emlékezetes, hogy a sokéves átlagnál jóval keményebb hideggel búcsúzott a tél februárban, júliusban pedig olyan tartós hőség miatt szenvedtünk, amire az elmúlt fél évszázadban csak egyszer volt példa. Szélsőségeknek lehettünk tanúi az idei esztendő első három hónapjában is, igazgatóságunk területére ugyanis március 27-ig 209,4 milliméternyi csapadék hullott.

Először tekintsünk vissza a mögöttünk hagyott évre. Igazgatóságunk területét tavaly csupán 400,1 milliméter csapadék áztatta, ami bő száz (egészen pontosan 113,3) milliméterrel marad alatta a sokévi átlagnak. Júniust, szeptembert, októbert és decembert kivéve, valamennyi hónapban kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves adott havi területi csapadékátlag. A legszárazabb hónap március volt, mindössze 1,2 milliméterrel, de augusztusban sem esett sokkal több, csupán 3,2 mm. Az elmúlt évben az égi csatornák leginkább Jászberény felett nyíltak meg, a legkevésbé pedig Szolnok körzetében.
A hőmérők még ennél is extrémebb adatokkal szolgáltak. A havi átlaghőmérséklet csak a nagyon zordnak bizonyult februárban volt alacsonyabb a sokéves átlagnál, méghozzá 5,2 Celsius fokkal. Az év egészét tekintve a havi minimum értékek egyszer sem haladták meg az eddig mért legalacsonyabb havi értéket, míg a maximumok esetében az áprilisban mért 29,9 fokos maximum a hónapra jellemző maximum értéket 1,6 fokkal szárnyalta túl. Szintén emlékezetes, hogy júniusban, júliusban és augusztusban is a sokévi átlagot lényegesen meghaladó, igen meleg időjárás uralkodott az Alföld közepén. Júniusban maximálisan 36,4 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, júliusban már 38,2-re, augusztusban pedig 38,6 fokra. A nyár utolsó hónapjában az átlaghőmérséklet elérte a 24 fokot, ami 3,3 fokkal haladja meg a sokéves havi átlagot. Ezzel szemben szeptemberben, októberben és novemberben a havi maximális érték 4,1-4,5 fokkal elmaradt az adott havi sokéves adatoktól.
A tartósan hideg február következtében a zord napok száma (amikor mínusz 10 fok a minimum)  333 százalékkal, míg a téli napok száma (fagypont alatti maximum) 275 százalékkal több volt a sokéves átlagnál.
Az időjárás szélsőségességére utal az is, hogy áprilisban a nyári napok száma (napi maximum legalább 25 Celsius) négyszer több volt a sokévi átlagnál, májusban pedig a hőségnapok száma (amikor a napi maximum meghaladja a 30 fokot) szintén négyszeresét tette ki az átlagnak. Sokat mondó adat, hogy a nyári (a napi maximum nagyobb 25 foknál), a hőség (30 foknál melegebb) és forróság (amikor már tikkasztó, 35 feletti a hőmérséklet) napok száma már áprilistól meghaladta a sokéves havi értékeket. Összességében szeptember végéig a nyári napok szám 43 százalékkal, a hőség napok száma 190 százalékkal, a forróság napok száma pedig 210 százalékkal haladta meg a sokéves átlag értéket.
Ám nem csak a nevezetes napok száma, hanem azok tartóssága is nőtt. Az elmúlt fél évszázadban csupán egyszer, 2007-ben volt példa ilyen tartós melegre júliusban, amikor egész hónapban összesen 9 forróságnap (!) volt, de az sem megszakítás nélkül, mint tavaly. Ez a tartós hőség csapadékhiánnyal párosulva idézte elő a rendkívül aszályt.
Az extrém időjárás következményeként folyóinkon igen alacsony vízállásokat figyelhettünk meg egész évben. A Tiszán Szolnoknál az eddig észlelt minimális vízállás (LKV) – egyetlen centiméter híján - nem dőlt meg, a kiskörei vízlépcső augusztus-szeptemberi zsinórüzemének köszönhetően. Ellenben a Zagyván Jászteleknél új LKV-t üdvözölhettünk, miután szeptember 10-én 85 centis vízállást mértünk, két centivel kevesebbet az addig, nevezetesen 1990-ben észlelt legkisebb vízszinttől.
Az idei év első három hónapja szintén tartogatott meglepetéseket. Az igazgatóság területére január 1. és március 27. között 209,4 milliméter csapadék hullott, amely a sokéves 1-3 havi átlag 2,4-szerese. Januárban 59,0 milliméter esett, ami a sokéves havi csapadékátlag (29,2 mm) 202 százaléka, februárban 67,5 mm áztatta a térséget, azaz a sokéves februári csapadék (28,9 mm) 233 százaléka, márciusban 27-éig pedig már 83,1 millimétert mérhettünk, ami a sokéves márciusi mennyiség (29,5 mm) 281 százaléka!

A természet március 27-ig a Tisza vízgyűjtőin mindenütt túlszárnyalta a sokéves területi csapadék átlagot (Felső-Tisza 258,6 mm – 136 %, Szamos-Kraszna 155,4 mm - 151 %,  Bodrog: 199,7 mm - 157%), Sajó-Hernád 182,9 mm - 223 %, Zagyva-Tarna: 196,9 mm - 211%), Körösök: 169,6 mm - 158%).
Az év első három hónapjában a havi átlaghőmérséklet a sokéves átlag közelében alakult. A havi minimum és maximum értékek egyszer sem haladták meg az eddig mért legalacsonyabb, illetve legmagasabb havi értéket.
A téli napok számát tekintve januárban és februárban a sokéves átlagot nem döntöttük meg, ezzel ellentétben márciusban a sokéves márciusi fagyos napok (nap minimum hőmérséklet kevesebb mint 0 0C), téli napok (napi maximum nem haladja meg a 0 fokot) és a zord napok (napi minimum hőmérséklet -10 0C alá esik) száma meghaladta a sokéves adatot.