Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Kisköre 2011. május 12.

Szabó Lajos a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság megbízott igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette a napi programot. A Tisza tó napját a tározó körbefutásával indították el. A nyári vízszinttel (725 cm) megegyező futók számát főleg a települések általános iskolásainak diákjai adták. Emellett néhány jeles személy is képviseltette magát a futáson, akik szintén Tisza-tavat körbekerékpározták illetve futották. Ellátogatott Hidvégi-Üstös Pál „A Tisza Nagykövete”, aki a világon elsőként végigúszta a Tiszát Bustyaházától Titelig, 32 napon és 852 kilométeren keresztül. A teljesítményével felhívta a figyelmet arra, hogy a ciánszennyezés után újra él a folyó. Részt vett Takár Károly (Katyó) hosszútáv sportoló (futás, kerékpár), aki az idén ünnepli 60. születésnapját. 2009-ben Hidvégi-Üstös Pált kísérte futva végig a Tisza ukrajnai szakaszán, két hét alatt több mint 500 kilométert tettek meg. Jelen volt Kristóf Zsolt extrém sportoló, túravezető, hosszútáv futó Gödöllöről, aki 2004 óta gyalogos teljesítménytúrák főrendezője a Margita 344,2 Turisztikai és Sportegyesület elnöke, szintén teljesítette a távot.

A Kiskörei Szakaszmérnökség panoráma termében dr. Gondos István Heves Megye Közgyűlés alelnöke mondott köszöntőt. Bevezetőjében elmondta, hogy Heves Megye, közte a Tisza-tó sem kap elég figyelmet, ezért a közgyűlés mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen változtasson. Fontos, hogy az infrastruktúra fejlesztésre kerüljön, kiemelten az úthálózat. Kiemelt értéke a Tisza-tónak a horgászturizmus és a vízisportok, megfelelő figyelem felhívással még több látogatót hozhat a tónak.

A továbbiakban Szabó Lajos ismertette a nap programját, majd Fejes Lőrinc a KÖTI-KÖVIZIG Kiskörei Szakaszmérnöke kezdte meg előadását a Tisza-tavi projektek aktuális helyzetének ismertetésével. A tározót három pályázat érinti. Elsők között került bemutatásra a Komplex Tisza-tó projekt,melyet a jelenlevők már jól ismernek. Röviden ismertette a szakaszmérnök úr a pályázat előrehaladását és a kiviteli munkák várható kezdési időpontját. Ezt követte a „Védett területek átjárhatóságának biztosítása” című projekt bemutatása, mely a Tiszavalki medencét érinti. Ismertette a tervezett beavatkozások helyeit és annak hatásait. Végül pedig a beadásra tervezett „Tisza-tavi ívóhelyek kialakítása, rekonstrukciója” című pályázat elképzeléseit ecsetelte néhány szóban, melyben a régi fokrendszerek helyreállítására kerülne sor. Ezek a pályázatok nagyban hozzájárulnak a Tisza-tóban vízminőség javulásához, a vizinövényzetek visszaszorításához, mely vízgazdálkodási érdekeken túl a halászat és a turizmus számára is kedvező feltételeket biztosíthat.

A következő előadó Busi László rendőr alezredes, aki a „Rendőrök a Tisza-tó közbiztonságáért, Közbiztonság, mint eladható termék” című előadását tartotta meg. Az emberek számára a fizikai szükségletek után fontossági sorrendben második helyen szerepel a biztonság és a védelem. Ennek megteremtéséért a rendőrség felel, ezért 2011-ben komplex közbiztonsági programot fejlesztettek ki. Ide tartozik a technikai eszközök megléte, a viharjelző rendszer kiépítése, vízimentő háló kiépítése, melyben a civilek támogatására is számítanak. Elengedhetetlen feltétel a szervezett együttműködés speciális rendőri szolgálatokkal, mozgó járócsoporttal, valamint a Tourist Police kialakítása. Tekintettel arra, hogy az egyenruhás rendőrök nem lehetnek ott mindenhol, így a szakközép és főiskolás rendőrhallgatók, valamint a kutyás rendőri egység is segít a biztonság megteremtésében. Továbbá várják a civil szervezetek, önkéntesek segítségét is. A technikai eszközök mindehhez rendelkezésre állnak pl.: hajók, jet-sky, kerékpár és a térfigyelő kamerák, hogy a Tisza-tóhoz érkező turisták és értékeik biztonságban legyenek. Fontos a közterületek biztonságossá tétele, ezért fokozott ellenőrzésekre lehet számítani a nyár folyamán. Továbbá a rendezvények engedélyeztetésével és biztosításával is növelik a biztonságot.
Azért hogy a vízen is megfelelő legyen a biztonság, útbaigazítást kell adni, az ide érkezőknek. Kiemelt szerepet kap a megelőzés, a megfelelő tájékoztatás (sajtótájékoztatás, média, honlap kialakítása stb.) és a segélyhívások fogadása, melyet a megfelelő ember kezel és továbbít az érintettek felé. Amennyiben a baleset megtörtént a mentésben is részt vesz a rendőrség. Az alezredes úr zárszóként elmondta, hogy a közbiztonság megteremtése közös érdek.

Hegedűs Gábor a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást, mint a tározó halászati hasznosítója. 2010 január 01-én vették át a feladatot a MOHOSZ-tól. Ebben a kezdeti időszakban lényegében a működést kellett biztosítani. A Tisza-tó halállományának biztosítása érdekében pályázatot írtak ki haltelepítésre, ahol Poroszló térségében 2 nyaras pontyokat és előnevelt csukákat telepítettek. A 2010. évi árvíz halászati szempontjából jónak mondható, hiszen a magas vízállás miatt a halszaporulat jelentősen megnőtt, illetve a horgászati - halászati tilalom is bevezetésre került. Jól sikerült az ívás és táplálékban sem volt hiány. Az árvíz levonulása után ellenőrzéseket tartottak a rendőrséggel közösen a halállomány megőrzése érdekében. A műszaki feltételek javítását a bevételekből biztosították, valamit egy hőkamera is beszerzésre került. Az önkéntes halászati őrök segítik a munkájukat, akik sikeres vizsga után állhattak szolgálatba. A horgász boltokkal felvették a kapcsolatot, hiszen itt nem csak jegyárusítás folyik, hanem információhoz is jutnak a horgászok. Fontos feladatuk a hulladékgyűjtés, melyet napi rendszerességgel végeznek. Továbbá az ivadék fejlődés vizsgálatát kéthetente végzik el. Kötelességük az elpusztult kagylótetemek gyűjtése is.
A horgászturizmus fellendítése érdekében többször végeztek haltelepítést az elmúlt időszakban. 18 000 kg három nyaras pontyot telepítettek először, majd 2011. májusban, júniusban és augusztusban további telepítéseket terveznek. A telepítésre váró halfajok főleg ponty, csuka, süllő és harcsa, melyeket Tiszafüred, Poroszló, Abádszalók, Tiszavalk, Sarud és Kisköre térségében engedik el. A 2011. évben marketing tevékenységük célcsoportja a gyermek horgászat. Ennek érdekében vetélkedőket és horgász versenyeket szerveznek és kiadványokat készítenek a gyermekek számára.

A Hortobágyi Nemzeti Park részéről Olajos Péter osztályvezető tartott előadást a „Természetvédelem a Tisza-tavon” címmel. Előadásában bemutatta a tározót érintő jogszabályokat, melyek a természeti értékeket lehatárolják és védik. A természetvédelmi terület mellett NATURA 2000, Ramsari terület, Nemzeti Ökológiai Hálózat és a Világörökség része is a Kiskörei tározó. A természeti értékek eltérőek, attól függően, hogy a tározó mely részéről beszélünk. A folyómederben a halak, vízi rovarok, madarak és emlősök jelentős értékeket képviselnek, addig a holtmedrekben, a nyílt vízfelületeken, az erdőkben és a még fellelhető füves területeken más élőlények a meghatározóak. Fontos természetvédelmi kérdés, hogy a Tisza-tó miért jött létre? De emellett a turisztikai értékeket is meg kell őrizni pl.: ökoturizmus. Ennek érdekében a természetvédelmi hatóság is övezetekre osztotta a tározót és így határozta meg, hogy mely értékeket helyezi előtérbe. A Tiszavalki medencében elsődleges szabályzó a természeti érték, a Poroszlói medencében a természeti értékek mellett az ökoturizmus, a horgászat, a szelídebb vízisportok is teret kapnak. A Füredi medence rekreációs és idegenforgalmi értékeket képvisel, míg az Abádszalóki medencében az idegenforgalom alá rendeli a természeti értékeket. A természetvédelmi célú korlátozások több szintűek a tározóban. Van ahol a közlekedés, halászat, horgászat sem megengedett, van ahol csak bizonyos időszakokban van korlátozás. A természetvédelmi hatóság szem előtt tartja az igényeket és próbál kompromisszumokat kötni. Azonban ez néha kevésnek bizonyul és konfliktus helyzetek alakulnak ki bizonyos területeken. Az ilyen jellegű problémák közé tartozik a szúnyoggyérítés és a vizinövényzet szabályozás kérdése is, azonban ezek a helyzetek jól kezelhetőek. Mindezen szabályozások, korlátozások mellett azonban fellépnek természetvédelmi problémák is. Ilyen jellegű a holtmedrek feltöltődése, a mocsár és hínárvegetáció terjedése, idegen és agresszív fajok elterjedése és az emberi zavarás is. Olajos Péter előadásából kiderült az is, hogy milyen jellegű tevékenységet folytat a hatóság a természetvédelmi értékek megőrzésén túl. Feladatuk a kutatás, a természeti értékek magas színvonalú bemutatása, túravezető tanfolyam szervezése és a pályázatok írása, elbírálása.
Az előadás végén felmerült egy fontos kérdés, hogy kinek a feladata a tározóban lévő természeti értékek megőrzése? Továbbá az EU-s szabályozások, mint például a Vízkeret Irányelv hoz-e előrelépést?

Az előadássorozatot Scitovszky Angelika a Tisza-tó Fejlesztési Kft ügyvezetője folytatta a Tisza – tavi Kódex bemutatásával. Beszámolt a kódex létrejöttéről és felépítéséről. 38 szervezet fogadta el elsőre a kódexet, majd Kisköre Önkormányzata is csatlakozott a megállapodáshoz. 2009-ben merült fel a szabálygyűjtemény elkészítésének szükségessége, majd 2010 májusában már elkészült az első egyeztetési dokumentáció. Ezt követte 11 egyeztetési tárgyalás mintegy 200 fő és 50 szervezet bevonásával. Emellett különböző fórumokon is bemutatták a kódexet, melyet egy kérdőív alapján lehetett értékelni és a javaslatokat megtenni. A Kódex I fejezete a Tisza-tó rendeltetése, értékei, a haszonvételek lehetőségeit tartalmazza, mely az ide érkező turisták részére szól. A II. fejezet a Tisza-tó működését mutatja be, a III. fejezet a Közösségi használatokat mutatja be. A IV. fejezet térképeket, különböző dokumentumokat tartalmaz, valamint itt található az a kérdőív is, melyen a véleményeiket írhatták le a megkérdezettek. Tartalmaz egy kiegészítő dokumentációit, melyben az eddig észrevett hibák vagy hiányosságok pótlását tartalmazza. A kódex a már eddig elért sikereiről is beszélt Scitovszky Angelika. Ilyen például a megvalósult egységes közlekedési engedély kiadása a három érintett VIZIG részéről, a nemzeti park védettséget élvező területi lehatárolások módosulása, és a bérleti jogviszony elbírálásában az érintett önkormányzatok is bevonásra kerülnek. A jövőre nézve az alábbi intézkedéseket tűzte ki célul a Tisza-tó Fejlesztési Kft: Az együttműködési megállapodás testületi elfogadása az önkormányzatok részéről, Katasztrófa védelem bevonása a viharjelző rendszer hálózat bővítésébe, a házirend kifüggesztése a strandokon és az üdülőkben és végül a kódex betartatása és ellenőrzése a fő cél. A Tisza-Tavi Kódex végleges változata letölthető a www.tisza-to-fejlesztes.hu honlapról.

A Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság részéről Szabó Lajos mb. igazgató a „Tisza-tó mint márkanév” című előadását tartotta meg. A márkanév követelménye, hogy a termék jól beazonosítható, jó eladható, egyszerű, emlékezetes legyen. A Tisza-tavat, aki egyszer látja, soha nem fogja elfelejteni és a maga egyszerűségével mindenkit meggyőz. A márkanevet azonban meg kell tölteni tartalommal. Ezen dolgoznak a turizmussal foglalkozó szakemberek, a kikapcsolódást nyújtó szabadstrandok és üdülök üzemeltetői és ahogy az előző előadásban elhangzott, a halászati hasznosító is. A marketing igazgatóság a szolnoki főiskola bevonásával készített egy felmérést. Öt szempont szerint (ismertség, egyediség, vonzás, minőség, biztonság) kellett értékelni a tározót egy 5-ös skálán. Az eredményeket ezek után összehasonlították Magyarország kiemelkedő vízi értékeivel pl.: Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó. A vizsgálat kimutatta, hogy a Tisza-tó 3,8 átlagpontot kapott és csak az ismertség terén szerepelt gyengébben. Ez is jól mutatja, hogy van még min dolgozni. Ezek után Szabó Lajos bemutatta (a turizmus szempontjából) a tározó előnyeit és hátrányait. Előnykén sorolható fel, hogy mind az aktív program keresői, mind pedig a csendre és pihenésre vágyó turista megtalálja számításait a Tisza-tónál. Viszont nagy hátrány a megközelíthetőség, az infrastruktúrák állapota, a reklám és az információ hiány. Fő feladatuknak ezen hiányosságok leküzdését nevezte meg a jövőre nézve.

Idő közben Dr. Kling István vízügyi helyettes államtitkár is megérkezett a rendezvényre, aki köszöntötte a résztvevőket és üdvözölte ezen kitartó és áldozatos munkát, amit az itt élők és dolgozók megtesznek annak érdekében, hogy a Tisza-tó egy kiemelkedő, fennmaradó és elismert érték legyen Magyarországon.

A köszöntő után az elhangzott előadásokkal kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket várt a rendezőség. A beszélgetés elég lassan indult el, de Dr. Dévai György ökológus, a Debreceni Egyetem tanszékvezető tanárának felszólalása elindította a gondolatokat. Felszólalásában elmondta, hogy vizsgálatok szükségesek a tározóban, hogy a helyes döntéseket hozzunk meg. Fontosnak tartja a fogalmak tisztázását pl.: ökológiai egyensúly. A vizsgálatok elvégzéséhez felajánlották az egyetem segítségét. A Tisza-tó márkanevet is bírálta, hiszen a külföldiek számára a tó kifejezés félrevezető. A felvetett kérdésekre Fejes Lőrinc, Szabó Lajos és Olajos Péter röviden válaszoltak.

A Tisza-tó napi programot Háfra Mátyás a KÖTI-KÖVIZIG VGO osztályvezetője folytatta az Európai Nagytavak hálózati együttműködési programról tartott beszámolójával. Ebben a projektben több ország vesz részt egy-egy tó típussal. Igaz a Tisza-tó egy síkvidéki tározó, de a kialakult medencék jellegében nagyon hasonlítanak egy síkvidéki tóhoz. A közelmúltban, Franciaországban volt egy találkozó, ahol részt vettünk a Tisza-tó bemutatásával. Itt a tározó vízgyűjtő gazdálkodási besorolását és a tervezett intézkedéseket vázoltuk. A résztvevő országok elismerték a munkánkat és az általunk alkalmazott besorolási rendszert elkérték, hogy ők is alkalmazhassák a tavaikra. Az előadást színesítette a külföldi előadáson résztvevő országok képei.

Az előadás után Zsebe Zsolt Újlőrincfalva polgármestere vettá át a szót, aki Újlőrincfalva településről készült „Falu az ártéren” című könyvet mutatta be. A könyv a település létrejöttéről, Tiszahalászról, Óhalászról íródott. A szerzők Szuromi Rita újságíró és Fejes Lőrinc szakaszmérnök.

A következő napirendi pont a Rozmaring Díj átadás volt. A díjat a Magyar Turizmus Zrt. 2006-ban hozta létre. Az odaítélés alapfeltétele, hogy a vendéglátóhely olyan településen legyen, amely benevezett a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenybe. A Rozmaring Díj elnevezés egyrészt utal arra, hogy az elismerésnek a gasztronómiához is köze van, hiszen a rozmaring a magyar konyha egyik kedvelt fűszernövénye is. A díjat azok a vendéglátóhelyek kaphatják meg, amelyeknek éttermi kínálata magas színvonalú, és ezzel párhuzamosan környezetük rendezettsége, növényekkel és virágokkal való díszítése különösen igényes. Az elismerést minden turisztikai régióból évente csak egy étterem kaphatja mag. A díjak odaítélésre a Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatóságai tesznek javaslatot. A díját a Tisza-tavi régióban ez évben a Fehér Amur Halászcsárda kapta meg.

Ezt követően a meghívott vendégek részt vehettek az Ostoros pincészet borkóstolóján, ahol a pincészet kiváló és díjazott borait kóstolhatták meg.

A Tisza-tó napi rendezvénye záró eseményeként ún. „Ajánlások megfogalmazását” tette meg a rendező 6 szervezet, melyet a feljegyzésemhez csatolok. Ezen ajánlásokkal a résztvevők egyet értettek és elfogadták.

A tanácskozás végén a Tisza partján a régió jellegzetes ételeivel kedveskedtek a szervezők. Így választhattunk szürkemarha, birka és vaddisznó pörköltből és az elmaradhatatlan tiszai halászléből ill. sült halból.

A nap végére megérkeztek a futók is, akiket Dr. Kling István és Fejes Lőrinc köszöntött. A szakaszmérnökség parkjában lévő facsemeték is megöntözésre kerültek, melyek a Tisza-tó körüli önkormányzatok és a Tisza-tó érdekeit képviselők ültettek az összefogás jelképeként.



Szolnok, 2011. május 23.

Összeállította:

Kéri Brigitta