Tájékoztató kutak engedélyeztetéséről
Az utóbbi napokban több megkeresés érkezett igazgatóságunkhoz kutak engedélyeztetése kapcsán, ezért tájékoztatjuk az érdekeltetek arról, hogy a KÖTIVIZIG, mint a felszín alatti vizek vagyonkezelője a jegyzői engedélyezési eljárásban nem vesz részt! Az alábbiakban azonban hasznos információkat teszünk közzé az ügyben érintettek eligazodásának megkönnyítése végett.
A kormány a felszín alatti vízkészletek védelmében, valamint hatékony vízkészlet-gazdálkodás elősegítése miatt, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdésében előírta, hogy
Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki - a 45/N. § (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét 2023. december 31-ig előterjeszti.
A törvény sokakat érintő fontos része, hogy 2023. december 31-ig vízgazdálkodási bírság nélkül lehet kérni vízjogi fennmaradási engedélyt a 2020. előtt engedély nélkül létesített kutakra.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet rendelkezik.
A rendelet alapján vízügyi engedélyezési jogkörrel az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságok (gazdasági célú öntöző kutak esetén a Nemzeti Földügyi Központ) és a települési önkormányzatok jegyzői rendelkeznek.
1. JEGYZŐI ENGEDÉLY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KUTAK:
• vízigénye magánszemély részéről merül fel (nem gazdasági társaság, egyesület stb.)
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van
• háztartási vízigényt vagy háztartási ivóvízigényt elégítenek ki
• kizárólag talajvíz illetve partiszűrésű vízkészletet termelnek
• nem érintenek vízbázisvédelmi területet
A jegyzői engedély benyújtásához szükséges dokumentációt 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Mellékletként - cikkünk végén - csatoljuk a KÖTIVIZIG által javasolt talajvíz-rétegvíz határokat településenként.
Fontos megjegyzés: A KÖTIVIZIG, mint a felszín alatti vizek vagyonkezelője a jegyzői engedélyezési eljárásban nem vesz részt, ezért a jegyzői engedélyezésű kutakkal kapcsolatban előírásokat nem tesz. A korábbi években a honlapunkon publikált vagyonkezelői hozzájárulás kérő adatlap, jogszabály változás miatt már nem alkalmazható.
A jegyzői engedély kiadásával és az esetleges beadandó dokumentumokkal, adatlapokkal kapcsolatban az illetékes települési önkormányzatnál kell érdeklődni.
2. NEMZETI FÖLDÜGYI KÖZPONT HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KUTAK:
Mezőgazdasági öntözési célú kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, ill. a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek:
• A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist, azaz a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj vagy talajvíz szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
• A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
• A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja.
• A bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelte.
Azonban ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor a Nemzeti Földügyi Központhoz beadandó fennmaradási engedély benyújtásához szükséges dokumentációt 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Az engedélyes terv benyújtásakor szükséges a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelői nyilatkozata is.
3. KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁGOKHOZ TARTOZÓ VÍZJOGI FENNMARADÁSI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT KUTAK
Minden kút, amely az előző felsorolásban nem szerepel, az az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyezési jogkörébe tartozik. Ebben az esetben vízjogi fennmaradási engedély kérelmet kell benyújtani, amelynek az alapja a vízjogi fennmaradási engedélyes (állapotrögzítő) terv, ezt az erre jogosult tervezőnek kell elkészíteni.
Az engedélyes terv benyújtásakor szükséges a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelői nyilatkozata is.
A fennmaradási engedély benyújtásához szükséges dokumentációt 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklete tartalmazza.
