Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Az Európai Unió és a Magyar Állam 15,546 milliárd forintos támogatásával befejeződött a Tisza hullámterének rendezése a folyó Tiszapüspöki és Tiszaug közötti szakaszán. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósult projekt részeként többek között áthelyezték az árvízvédelmi töltést Besenyszög-Fokorúpusztánál, megtörtént a Vezsenyi-kanyarulat rendezése, valamint árapasztó vápát alakítottak ki a tiszaugi Tisza-híd környezetében. Ezekkel a beavatkozásokkal jelentősen javulnak az árvízi lefolyási viszonyok, csökkentve a tetőző vízszinteket, ezáltal növelve az árvízi biztonságot.

A szeptember 2-án Tiszaugon tartott projektzáró eseményen megjelenteket Káré Gábor, Tiszaug polgármestere köszöntötte, ezt követően Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese, Kovács Ernő főispán, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője mondott beszédet. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. Berkó Attila főispán, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője, Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő.
A projektet a kivitelező KÖTIVIÉP'B Kft.- Magyar Vakond Kft. alkotta konzorcium nevében Sopronyi László, a KÖTIVIÉP'B Kft. ügyvezető igazgatója jelentette készre.
A Széchenyi 2020 keretében, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásával megvalósult „VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című (KEHOP-1.4.0-15-2016-00014 számú) projekt célja a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programnak megfelelően, hogy az eddiginél szabadabb utat enged a folyónak, így gyorsabb, akadálymentes lefolyást biztosít. Ennek érdekében töltésáthelyezésekkel megszüntették a hullámtéri szűkületeket és eltávolították az árvizek levonulását gátló tereptárgyakat.
A projekt közvetlen célja a Tisza Szolnok és Csongrád közötti szakaszán a nagyvízi meder árvízlevezető képességének növelése, végeredményben tehát az árvízi biztonság növelése. E projekt lényegében a folytatása az ugyanezt a célt szolgáló, Kisköre-Szolnok közötti hullámtéri projektnek.
A tervezett beavatkozások a Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer fejlesztési programjába illeszkedően valósultak meg, amelynek célja az árvízi tározók megépítése és a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése révén a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1 méterrel való csökkentése.
A projekttel közvetlenül érintett települések: Besenyszög, Szolnok, Tiszajenő, Tiszaug, Tiszapüspöki, Tószeg, Vezseny.

A projekt során megvalósult beavatkozások:

1. Fokorúpusztai töltésáthelyezés (M 4-es autóút Tisza-hídja térségében):
Új, aszfaltozott koronájú töltés építése (3,9 km)
Meglévő töltés elbontása (3,4 km)
2. Vezsenyi kanyarulat rendezése:
Vezsenyi árapasztó kialakítása (bukós műtárgyak építése a Vezsenyi nyárigáton)
Vezsenyi nyári gát rendezése
nyári gát elbontása (1,6 km)
megmaradó szakasz rendezése (9 km)
műtárgyak átépítése
3. Tiszajenői nyári gát rendezése:
nyári gát elbontása (0,8 km)
megmaradó szakasz rendezése (5,5 km)
műtárgyak átépítése
4. Árapasztó vápa kialakítása a tiszaugi híd környezetében: a meglévő hullámtéri hídnyílás rá- és elvezetésének elősegítése, övzátonybontás, lefolyást akadályozó terepalakulatok bontása, hullámtéri közlekedő utakon hídműtárgyak építése (2 db), töltésáthelyezés mintegy 700 m hosszban, hullámtéren meglévő régi töltéscsonkok bontása.
5. Tószeg töltésfejlesztése az 53+580 – 53+990 töltéskilométer szelvények között, ideiglenes árvízvédelmi töltés kiváltása végleges árvízvédelmi művé (ez a projektelem már 2018-ban elkészült).

Tiszapüspökivel szemben, Besenyszög-Fokorúpusztánál, a Tisza folyó jobb partján indokolttá vált a hullámtéri szűkület megszüntetése, ezért megközelítően 4 kilométer hosszan új, aszfaltozott koronájú töltés épült a folyó medrétől távolabb, így jelentősen – mintegy 700 hektárral - nőtt a hullámtér területe és javulnak a lefolyási viszonyok.
A Vezsenyi-kanyarulat rendezésének fő célja az érkező árhullámok lefolyásának gyorsítása, ezáltal a vízszintek csökkentése volt. Ennek érdekében árapasztó vápákat alakítottak ki a Vezsenyi- és a Tiszajenői nyárigátakon, azok földműveit rendezték, valamint a vízkormányzást szolgáló új műtárgyak épültek a meglévők helyett. Így az árvízi levezetés hatékonyságának növelése mellett kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá vált a nyárigátak által védett területek használata is.
Miután a Tiszaugi Tisza-híd ugyancsak hullámtéri szűkületet képezett, ennek felszámolása érdekében elbontották az övzátonyokat, árapasztó vápát alakítottak ki, továbbá kitisztították az árvízi levezető sávot. Ezzel a híd környezetében is számottevően nőtt a nagyvízi meder vízlevezető képessége, ezáltal az árvízi biztonság.

Megállapodás a nyárigátakról

A projektben megvalósult Vezseny és Tiszajenő hullámtéren található mezőgazdasági területeit védő nyárigát-rendszer rekonstrukciója. A beruházás során megépült négy darab vasbeton/földnemű bukós töltésszakasz, melyek árvízi helyzetben részleges visszabontással biztosítják a nyárigát által védett mezőgazdasági területek szabályozott elöntésének lehetőségét, továbbá teljes mértékben felújították a nyárigátban található öt darab zsilipes műtárgyat, illetve megtörtént a földművek magassági vonalvezetésének rendezése, a gyepfelületek jó karba helyezése.
A projektzáró ünnepségen létrejött az együttműködési megállapodás a Vezsenyi Gátfenntartó és Természetvédő Egyesület, valamint a KÖTIVIZIG között a Vezsenyi és a Tiszajenői nyárigát – a bukós töltés szakaszok kivételével – és a bennük található 3+2 db zsilipes műtárgy üzemeltetési és fenntartási feladatai ellátásának hatékony megvalósítása érdekében. A társulás ezáltal vállalta a nyárigát rendszeres fenntartási feladatainak ellátását, valamint a projekt fenntartási időszakában (5 év) a KÖTIVIZIG munkatársaival együtt a műtárgyak jó karban tartását. Ezt az időszakot követően az egyesület vállalta a műtárgyak önálló üzemeltetését, fenntartását.
A bukós töltésszakaszok működtetését és karbantartását igazgatóságunk vállalta, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a működtetés és a karbantartottság nem megfelelő, abban az esetben kezdeményezi a vízjogi üzemeltetési engedély visszavonását a vízügyi hatóságnál, valamint a bukókról a földanyagot visszabontja.