IDES: új projekt a Duna-medencében
Hogyan járulnak hozzá a Duna menti ártéri területek a vízminőség javításához, és hogyan lehet a különböző érdekeket figyelembe venni az országhatárokon átívelő kezelésük során? Ezeket a kérdéseket az Európai Unió által finanszírozott konzorcium kutatja, a németországi Eichstaett-Ingolstadti Katolikus Egyetem vezetésével.
Az IDES projektben a Duna mentén fekvő tíz ország (Németország, Ausztria, Románia, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Bulgária, Szerbia, Horvátország és Moldávia) több mint 20 intézménye vesz részt, amelyek együttműködnek a Duna és mellékfolyói vízminőségének javítása érdekében az ökoszisztéma-szolgáltatásokon alapuló integratív ártéri menedzsment alapján.
A projektet szeptember 8-án indították el egy webalapú eseménnyel, amelyen a legfontosabb érdekeltek és a projekt nemzetközi partnerei gyűltek össze, hogy a fő témákat megvitassák.
Háttér
Forrásától a Fekete-tenger torkolatáig a Duna - tíz országon keresztül - több mint 2800 kilométeres távolságot tesz meg, és lefolyása 20 különböző országot érint. Így több mint 80 millió ember él a folyó vízgyűjtő területén, akiknek az életminősége - csakúgy, mint a növény- és állatvilág állapota - a jó vízminőségtől függ.
"A tápanyagok vízben történő áramlása nem áll meg az országhatárokon, ezért az a célkitűzésünk, hogy ezzel a nemzetközi projekttel közösen alakítsunk ki stratégiákat az átfogó vízminőség-kezelésre. Ebben a Duna menti árterek kulcsszerepet játszanak, miután képesek megtartani a tápanyagokat "- érvel Prof. Dr. Bernd Cyffka, az Eichstaett-Ingolstadti Katolikus Egyetem Hullámtéri Intézetének vezetője.
A németországi jó gyakorlat alapján - Prof. Dr. Bernd Cyffka közreműködésével - Magyarországon is létrehozzák a Hullámtéri Intézetet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán, amelynek kiemelt feladata lesz a magyarországi hullámtéri területek állapotának javítása az integrált vízgazdálkodás jegyében. Az IDES projektben is alapul vett úgynevezett RESI (folyami ökológiai szolgáltatás) index németről magyarra történő fordítása hamarosan elkészül, mely a későbbiekben alapjául szolgálhat a hazai hullámterek állapotértékelésében.
Az ártereknek összetett szerepe és feladata van
A folyóknak és ártereiknek összetett szerepük és feladatuk van: hajózási útvonalakként és rekreációs területekként szolgálnak, védelmet nyújtanak az áradások ellen, s nem utolsó sorban a növények és állatok élőhelyeként funkcionálnak. Mindezeket a különböző felhasználási módokat az illetékes műszaki hatóságok tervezik és szabályozzák különféle adminisztratív szinteken - ez megnehezíti az irányítási intézkedések fenntartását és koordinálását.
"Az IDES projekt célja tehát egy átfogó jövőkép kidolgozása, mely ezt a fontos szempontot kitüntetetten veszi figyelembe. A résztvevő kutatók öt pilot régióra koncentrálnak Ausztriában, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában és Magyarországon. Ezekben a régiókban arra törekszünk, hogy a döntéshozókkal szoros együttműködésben kidolgozzunk egy integrált koncepciót az árterek kezelésére, amely átláthatóvá teszi az árterek sokszínű és kölcsönös ökoszisztéma-szolgáltatásait - az ilyen területek jövőbeni kezelésének alapjaként" - fogalmaz Dr. Barbara Stammel kutatási asszisztens.
A magyarországi mintaterület a Tisza folyó középső szakaszán, Kisköre és Szolnok között található. A töltések közötti hullámtér vízszállító-kapacitásának javítása érdekében elkészültek a Nagyvízi mederkezelési tervek, amelyek iránymutatást adnak az egyes árterek helyreállíthatósági potenciáljáról, az ott alkalmazható műszaki és egyéb megoldásokról. A műszaki megoldások között szerepel az egykori hullámtéri területek visszacsatolása, rehabilitációja, valamint a meglévő ártereken a lefolyási akadályok megszüntetése (pl.: övzátony bontás, nyárigát rendezés), új lefolyási sávok létrehozása (árapasztó vápa). Az egyéb (nem műszaki) megoldások között elsősorban a területhasználat árvízi levezetéssel kapcsolatos káros hatásainak a megszüntetését értjük, ahol fontos szempont, hogy az árvízi csúcsok csökkentése mellett az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, valamint az ökológiára is pozitív hatással legyen. Az invazív fajok (pl.: gyalogakác) egyre erőteljesebb terjedése végett ugyanis csökkenthet az egyes területek biodiverzitása, veszélyeztetve az őshonos fajok regenerációját és jelentősen növelve a vegetáció sűrűségét.
Szolnoktól délre, Rákóczifalva-Rákócziújfalu térségében 2006-2009-ben töltésáthelyezés valósult meg, valamint a hozzá kapcsolódó komplex, fenntartható hullámtérfejlesztés (árvízvédelem, élőhely-rehabilitáció, vízvisszatartás; LIFE-SUMAR LIFE 03 /H/ENV/000/280). Az egykori hullámtéri terület újracsatolása mellett vissza lett állítva a rét/legelő területhasználat a szántók helyett, ahol ismét a legeltetésé lehet a főszerep. A lefolyási viszonyok javítása végett további intézkedésként övzátonyok bontása, valamint erdészeti beavatkozások történtek meg, ahol elsősorban az idegen fajok visszaszorítása érdekében. A vízvisszatartás jegyében pedig hal ívóhelyeket alakítottak ki a területen. Az új hullámtér déli részén az árvízvédelmi töltés 900 méter hosszúságban vissza lett bontva terepszintre, a régi töltés és a folyó közötti keskeny terület erdősített. Ezen keresztül áramlik vissza a folyó főmedrébe a hullámtérre került víztömeg. Ezen komplex hullámtér helyreállítási szemléletet kívánja a jövőben is alkalmazni a KÖTIVIZIG a Tisza folyó mentén.
IDES eszköz készül
Az IDES projekt célja egy transznacionális integratív ökoszisztéma-szolgáltatási megközelítés kidolgozása és megvalósítása a vízminőség-menedzsment javítása érdekében, és így kedvező állapotokat létrehozva a multifunkcionális árterek számára. Az IDES eszköznek lehetővé kell tennie a vízminőség-gazdálkodás nemzeti kulcsszereplőinek a fenntartható intézkedések azonosítását anélkül, hogy elhanyagolnák más ágazatok igényeit. Az innovatív IDES eszköz mind a pilot területeken, mind transznacionális szinten biztosítja az árterek ökoszisztéma-szolgáltatásának értékelését, mely támogatja a fenntartható döntéshozatalt az árterek kezelésében is.
A két és fél éves megvalósítási ütemterv alatt az innovatív tevékenységek a következőkre összpontosítanak:
1. A vízminőség, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások valós helyzetének elemzése a teljes Duna-régióban explicit földrajzi modellek, térinformatikai elemzések és szakirodalmi áttekintés alapján. A különböző megközelítések harmonizálása és az ökoszisztéma-szolgáltatás értékelési eszköz (IDES eszköz) keretrendszerének közös kidolgozása ezen vizsgálatok bázisán.
2. Az érdekelt felek workshopjai öt pilot területen - Ausztriában, Szlovéniában, Magyarországon, Szerbiában és Romániában -, ahol az újonnan kifejlesztett IDES eszköz feldolgozza és kiértékeli az innovatív vízminőség-kezelési koncepciókat. Az IDES eszköz eredményeit és tapasztalatait az IDES kézikönyvben foglaljuk össze, és a nemzeti képzések során átadjuk a résztvevő országok kulcsszereplőinek.
3. Egy transznacionális stratégia közös kidolgozása, amely utat kínál az ökoszisztéma-szolgáltatás megközelítésének a jövőbeni vízminőség-tervezési folyamatokba történő integrálásához. A transznacionális érdekelti felek műhelyeinek visszajelzései hozzájárulnak az IDES eszköz és stratégia finomhangolásához az utolsó szakaszban, és elősegítik annak megvalósítását.
Az IDES projekt az Európai Unió társfinanszírozásában (ERFA, IPA) valósul meg.
További információ a projekt weboldalán: www.interreg-danube.eu/ides.
