Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

2016-2017 telén rég nem látott méretű jeges árhullám vonult le a folyóinkon. A természet erői olyan mértékben igénybe vették a jégtörő hajókat, hogy indokolttá vált a teljes körű felújításuk. Az elmúlt időszakban a kormány 984 millió forintos támogatásából megvalósult a rekonstrukció, ennek eredményeként a flotta mind a 22 hajója védekezésre kész. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően december 15-én úgynevezett melegen tartási készenlétet rendelt el ezekre a járművekre, így a Kiskörén állomásozó Jégvirág VII. és Jégvirág VIII. elnevezésű jégtörő hajókra is.

A 2016-2017-es téli időszakban a tartósan alacsonyon hőmérsékletnek köszönhetően a Dunán, a Tisza teljes magyarországi szakaszán, valamint mellékfolyóin jelentős mennyiségű jég képződött. A jeges árhullám biztonságos levezetése érdekében a jégtörő flotta Tokajtól Szegedig, valamint Szerbiában teljesített szolgálatot. A néhol 40 cm vastag jégtáblákkal folytatott sikeres küzdelem ugyanakkor a több mint 40 év átlagéletkorú hajókon jelenős károkat idézett elő. Az embert és eszközt egyaránt próbára tevő időszak nyomatékosította a magyar jégtörők nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő szerepét.
A javítási munkákra a kormány 984 millió forintot biztosított. A felújításnak köszönhetően a hajóflotta a 2019-2020 évi jégtörési feladatok elvégzésére alkalmas. Minderről december 16-án Budapesten sajtótájékoztatón számolt be dr. Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára és Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. 
Az országos jégtörő flotta kiépítése 1959-1988 között zajlott, így az utolsóként elkészült hajó építésekor az elsők már csaknem 30 évesek voltak. A hajók többsége a Balatonfüredi Hajógyárban, egy az Óbudai Hajógyárban, egy a Tiszalöki Hajójavító Üzemben, három pedig Arhangelszkben készült.
Az elsőként épült hajó alakja, manőverezési készsége és szerkezeti felépítése lehetővé tette, hogy ráfutásos módszerrel törje a jeget, vagyis maximális sebességgel ráfusson a jégre és a súlyával összeroppantsa. Ha azonban már olyan vastag a jég, hogy ez a módszer nem vezet eredményre, akkor az úgynevezett „döngölővel”, azaz speciális ellensúlyokkal felszerelt jégtörőkre van szükség, amelyek a dülöngélő mozgásukkal biztosítják, hogy ne szoruljanak a jégbe. Jelenleg 22 jégtörő hajót üzemeltet a vízügyi szolgálat, ezek közül 8 – köztük a kiskörei Jégvirág VIII. - döngölős.
A jégtörő hajókat a biztonság és a hatékonyság érdekében nem külön-külön, hanem csoportosan alkalmazzák, hogy szükség esetén segíteni, menteni tudják egymást. A Dunán 8 (köztük a legnagyobb hajó, a Széchenyi), a Tiszán 13, a Balatonon pedig 1 hajó vár bevetésre.

Jeges árvízi történelem
A folyókon előforduló jégzajlás természetes folyamat, ám a hatása kiszámíthatatlan. Bár a folyószabályozás jelentősen csökkentette a jégkárok lehetőségét, teljesen megszüntetni nem tudta. A védekezés érdekében számtalan technikát kipróbáltak a szakemberek: tüzérséggel, aknavetőkkel, de még repülőgépekről szórt bombákkal is próbálták megbontani az álló jégmezőt – kevés sikerrel. Vagyis a jégtörő hajók üzembe helyezése előtt Magyarországon szinte reménytelennek tartották a jeges árvizek elleni küzdelmet.
A legnagyobb jeges áradást 1956 tavaszán szenvedte el az ország.  Az év januárjában -25 Celsius fokos rendkívüli hideget is mértek, a Duna Dunaföldvártól lefelé több száz kilométer hosszban teljes szélességben befagyott, helyenként pedig 11 méter vastag, megbonthatatlan jégtorlaszok képződtek. Március 7-én hiába kezdték bombázni Érsekcsanádnál a jeget, pár nap múlva Baján átszakadt a gát, elöntve a város egy részét és alatta több ezer hektárnyi területet. Az 1956. évi pusztító jeges árvizet követően született a döntés arról, hogy a jégrombolás hatékonyságának növelése érdekében jégtörő hajókat kell alkalmazni.
A Közép-Tisza vidékén 2017 február második dekádjában - évtizedek óta nem tapasztalt mennyiségű jégtömeggel - levonult jeges árvizének a Kiskörei vízlépcsőn történt átvezetésében nélkülözhetetlen szerepet játszott az itt szolgáló Jégvirág VII. és Jégvirág VIII. A két hajó legénysége már akkor 25-35 centiméter vastag jégpáncéllal szembesült, amikor február 12-én megkezdték a vízlépcső hajózsilipje fel- és alvízi várakozóterének, valamint a zsilipkamrának a jégtelenítését. A duzzasztóműhöz február 17-én reggel ért a zajló jégmező, s először a vízlépcső 1-es és 2-es, később a 3-as nyílásán haladt át. Mivel azonban a 4-es és 5-ös nyílását elzárta a torlódott jég, be kellett vetni a jégtörő hajókat, amelyek szabaddá tették az áramlás útját.