Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, az állam- és kormányfők 2011 júniusában végső jóváhagyásukat adták az Európai Unió második makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítására. A 14 országot (9 EU tagállam: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia; és 5 unión kívüli: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) átfogó stratégia célja 11 szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében.

Magyarország három kiemelt jelentőségű területen vállalt koordinációs szerepet: a fenntartható energia használatának ösztönzése témakörben Csehországgal, a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése fejezetben Szlovákiával, valamint a környezeti kockázatok kezelése területén Romániával közösen.
A Duna vízgyűjtőjén osztozó országok európai uniós (Interreg) támogatású környezetvédelmi és vízgazdálkodási együttműködési programjai közül több olyan is bekerült - a fent említett vizek minőségével foglalkozó 4. számú prioritás terület és a környezeti kockázatok kezelése 5. számú prioritás terület által - a közelmúltban kiadott, „sikersztorikat” összegző angol nyelvű brosúrába, amelyben többek között magyarországi partnerként részt vesz az Országos Vízügyi Igazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A KÖTIVIZIG több nemzetközi projekt megvalósításában is aktívan közreműködik, ezek közül a kiadvány a közös gondolkodás, közös munka jó példájaként említi a Join Tisza (a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés és az árvízi kockázatmegelőzés összehangolása a Tisza vízgyűjtőjén a vizek állapotának javítása érdekében), a Framwat  (kisvizes területek vízvisszatartásának lehetséges integrált kezelési módjai), valamint a Floodplain (az árterek ökológiai szempontú helyreállítása) projekteket.