Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén betározott, dinamikusan megújuló vízkészlet az elmúlt egy hét alatt 183 millió köbméterről 202,5 millió köbméterre nőtt, ami megfelel a május végi állapotnak. Noha folyóink vízállása és vízhozama változatlanul nagyon alacsony, mindez elég a térségi vízigények kielégítésére.

Amint azt már korábban hírül adtuk, a KÖTIVIZIG az esetlegesen kialakuló vízhiány kezelésére való felkészülés jegyében egyrészt több ütemben megemelte a Tisza-tó szintjét - a Kisköre-felső vízmércén mért - 740±5 centiméteres vízállásig (a Kisköre-alsó vízmércén mért -315 cm-es vízszint tartása mellett), másrészt a maximális üzemvízszintet meghaladóan további víztöbbletet képezett a Nagykunsági-főcsatornán, annak Keleti-ágában, valamint I. számú bögéjében (a Tisza-tó és Örményes közötti szakaszán). Ezen kívül a többi vízpótló és elosztó főcsatornán is megtörtént a maximális üzemvízszintek beállítása. További szükséges lépésként a Tiszalöki és a Kiskörei erőművek átálltak zsinór üzemmódra.
Jelenleg 202 millió köbméter a rendelkezésre álló vízkészlet a Közép-Tisza vidékén, ebből 168 milliót a Tisza-tó fogad be, 15,5 milliót a jelentősebb holtágak, 13,9 milliót pedig a főcsatornák tároznak. Ez a vízkészlet jelenleg elegendő a Körös-völgyi vízpótláshoz, valamint ahhoz, hogy a működési területünkön jelentkező - az átlagos vízfelhasználáshoz képest megnövekedett - mezőgazdasági vízigényeket kielégíthessük.
A gravitációs vízpótló útvonallal rendelkező holtágaknál jellemzően a maximális üzemvízszint tartása történik, a Cserőközi-Holt-Tisza  szivornyás vízpótlása pedig folyamatban van. Ám a gravitációs vízpótlással nem rendelkező holtágak vízszintje folyamatosan apad. Leggyorsabban a Szajoli-, és a Tiszaugi-Holt-Tisza vízszintje csökken, beavatkozások nélkül az azokból történő vízkivételek korlátozása elkerülhetetlenné válik, amelyre felhívtuk az érintett önkormányzatok figyelmét.
A mezőgazdasági vízigény 62 millió köbméterre nőtt idén július 31-ig, ami 22 millió köbméterrel meghaladja a vízhasználat tekintetében átlagosnak tekinthető 2011. hasonló időszakát. (A 62 millió köbméterből 44 millió a Nagykunsági öntözőrendszerben jelentkezett.) A gyarapodás egyrészt az aszályra vezethető vissza, másrészt az öntözési igény is jelentősen növekedett  térségünkben.
A térségi vízátvezetés (ökológiai vízpótlás) mennyiségileg július végéig szintén meghaladta az átlagosnak tekinthető 2011. hasonló időszakát, amely a csatornák kihasználtságát tovább növelte. Összességében több mint 168 millió köbmétert tett ki, ebből 31 millió a Hármas-Körösbe, 105 millió a Hortobágy-Berettyóba, 30 millió pedig a Millérbe került.
A korábbi évekhez hasonlóan - valószínűsíthetően a kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzetnek (alacsony vízhozam, magas vízhőmérséklet) következtében - szórványos kagylópusztulás kezdődött. A keletkező tetemek az egyes műtárgyak környezetébe, áramlási holtterekben, a növényzet mentén jelentősebb mennyiségben is összegyűlhetnek. Az érintett víztestek halászati hasznosítóit értesítettük, és kértük, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően  mielőbb kezdjék meg a kagylótetemek összegyűjtését és ártalommentes elhelyezését.
Amennyiben nem érkezik megfelelő vízutánpótlás, s a vízmérleg hiányt mutat, akkor első lépésként a Nagykunsági-főcsatorna I. bögéjében betározott többlet vízkészlet felhasználása kezdődik meg, és csak a főcsatorna üzemvízszintjének elérését követően kerülhet sor a Körös-völgyi vízpótlás korlátozására, első ütemben, másodpercenként 5 köbméteres csökkentésére.