SAJTÓKÖZLEMÉNY: Több hónapos küzdelem az aszály ellen
Az idei nyarat a legaszályosabb időszakok egyikeként jegyezhetjük. Miközben folyóink vízállása elérte a kritikusan alacsony értékeket, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) egyebek közt több tízmillió köbméternyi víz betározásával mérsékelte a rendkívül vízhiányos hónapok súlyos következményeit.
A klímaváltozás, a hidrometeorológiai szélsőségek felerősödése, gyakoriságának növekedése ma már nem csupán hipotézis, hanem mérési adatokkal alátámasztható tény. A prognózisok szerint hazánk éghajlata mediterrán irányba tolódik el, egyre melegebbé és szárazabbá válik. Növekszik a nagy csapadékok gyakorisága épp úgy, mint a száraz időszakok hossza, az aszályhajlammal párhuzamosan pedig a mezőgazdaság vízigénye, ugyanakkor csökken a hasznosítható vízkészlet.
Szolnok körzete az ország legszárazabb területe, ahol az elmúlt 23 évből 17-ben az aszály valamilyen formája jelen volt, 1993-ban, 2003-ban és az idén - a Pálfai-féle aszályossági index alapján – rendkívüli mértékben.
A KÖTIVIZIG az ár- és belvízvédekezés mellett a vízhiány leküzdésére is egyre nagyobb figyelmet fordít. Az igazgatóság kiemelt célja, hogy tervszerű felkészüléssel és hatékony, operatív beavatkozásokkal megelőzze, illetve mérsékelje az extrém vízhiányos helyzetekből adódó károkat. Ettől az évtől kezdődően – az országban elsőként – a KÖTIVIZIG védelmi szervezetébe integráltan megkezdte munkáját a Vízhiány Kárelhárítási Szakcsoport. A csapat a hidrometeorológiai előrejelzések alapján készült fel a mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre, valamint az ezzel kapcsolatos preventív feladatok végrehajtására, miközben folyamatos konzultált a gazdálkodókkal, érdekképviseleteikkel és az önkormányzatokkal. A szélsőséges éghajlati és vízjárási körülmények okán év közben újabb intézkedési tervet is életbe kellett léptetni, áttekintve mindazon beavatkozási lehetőségeket, amelyeknek köszönhetően elkerülhetővé vált a mezőgazdasági vízkorlátozás.
Az igazgatóság a regionális operatív programok révén már megvalósult tározási, vízvisszatartási lehetőségekkel (elsősorban a Doba belvíz-főcsatorna, Millér belvíz-főcsatorna, Harangzugi főcsatorna és Hanyi-éri főcsatorna esetében) már az év elejétől élt, megőrizve ezzel a területen rendelkezésre álló csapadék- és belvizeket. Ezen kívül a szakemberek mindent megtettek annak érdekében, hogy a holtágakat, tározókat a maximális üzemi vízszintre feltöltsék. A legjelentősebb ilyen beavatkozás természetesen a Tisza-tónál történt, ahol a vízszint tíz centiméterrel történő megemelése tízmillió köbméter többletvíz tározására adott módot. Ezt tovább növelte a Nagykunsági-főcsatorna maximális vízszintjének 20 centis emelése. A Körösöknek a Tisza vizével való táplálása, azaz a Körös-völgyi vízátvezetés részleges, illetve teljes megszüntetése csupán három alkalommal vált indokolttá, s csak augusztus végén, tehát akkor, amikor az öntözési igények mérséklődtek.
- Az intézkedések eredményeként annak ellenére nem kellett korlátozni a mezőgazdasági vízszolgáltatást, hogy a nagyobb területet láttunk el, és több vizet bocsátottunk a gazdálkodók rendelkezésére, mint a rendkívül aszályos 2003-as évben - összegezte Lovas Attila. A KÖTI-VIZIG igazgatója szerint jelentős eredményként könyvelhető el az is, hogy a mintegy százezer ember ivóvízellátásáról gondoskodó szolnoki felszíni vízmű üzemeltetéshez szükséges minimális vízszintet stabilizálni tudták, garantálva ezzel a biztonságos ellátást. Hozzátette: az év végéig elkészül az igazgatóság vízhasznosítási stratégiai terve, ami azokat a lehetőségeket is csokorba szedi, amelyek alkalmasak lesznek a gazdaságtalan szivattyús rendszerek kiváltására, újraélesztésére.
Mezőgazdasági vízfelhasználás a KÖTIVIZIG területén (2012. szept. 30-ig)
- Terület (ha) vízmennyiség (ezer köbméter)
- Szántó 25 917 35 846
- Rizs 1745 21 044
- Halastó 2937 23 730
- Össz. 30 599 80 620
Térségi vízátvezetés szeptember 30-ig (ezer köbméter)
- Hármas-Körös 59 030
- Hortobágy-Berettyó 172 784
- Alcsi Holt-Tisza 979
- Millér főcsat. 12 942
- Összesen 245 735
Néhány adat az idei extrém aszályhelyzetről
Az igazgatóságunk területére ebben az esztendőben január 1. és szeptember 24. között 275,7 milliméter csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi átlag 69 százaléka. (Október 29-ig 331,8 mm volt a területi csapadékátlag). A júniust kivéve, szeptemberig minden hónapban kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves adott havi csapadék átlag. A legszárazabb hónap március volt mindössze 1,2 milliméterével (a sokévi átlag 4,1 százaléka), valamint az augusztus 1,3 milliméterrel. A legcsapadékosabb hónap június (68,7 mm - 103%) és szeptember (47,0 mm - 112%) volt.
Az időjárás szélsőségességére utal az, hogy áprilisban a nyári napok (napi maximum nagyobb, mint 25 Celsius fok) száma négyszer több volt a sokévi átlagnál, májusban pedig a hőségnapok (napi maximum nagyobb, mint 30oC) száma szintén négyszerese volt a sokéves átlagnak. A nyári-, a hőség- és a forró (napi maximum nagyobb, mint 35oC) napok száma már áprilistól meghaladta a sokéves havi értéket. Szeptember végéig a nyári napok szám 43 százalékkal, a hőség napok száma 190 százalékkal, a forró napok száma pedig 210 százalékkal haladta meg a sokéves átlag értéket. (1963-óta tartó megfigyeléseinkben ilyen mennyiségű és tartósságú forróság nap még nem fordult elő!) Nem csak a nevezetes napok száma, hanem azok tartóssága is nőtt. Ám nem csak a nevezetes napok száma, hanem azok tartóssága is nő. Az utóbbi 50 évben egyszer volt példa ilyen tartós melegre júliusban, 2007-ben, egész hónapban összesen 9 forróságnap volt, de az sem megszakítás nélkül, mint 2012-ben. A tartós hőség csapadékhiánnyal párosulva idézte elő az idei súlyos aszályhelyzetet.
A csapadékmentes időjárásnak köszönhetően a Tisza mellékfolyóin sorra dőltek meg a minimum vízállás-rekordok. Szolnoknál a Tisza szeptember végén csupán 1 centiméterrel haladta meg a mindenkori legalacsonyabb vízszintet.
