Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Tisztelt Üzemi fogyasztó!

A 2007 évi CXLVI tv 6 §.-a módosította, a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. Vízkészletjárulék fejezet 15/B § (2) bekezdésben meghatározott üzemi fogyasztókra vonatkozó alapjárulékot.

A módosítás szerint: Az üzemi fogyasztóknak, a vízkészletjárulékot 14,10 Ft/m3  járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.

A rendelkezésnek, megfelelően:

2011. I-IV. negyedévben alkalmazandó „A” szorzó: 14,10 Ft/ m3

Hát Bedeco! Hangzott a válasz az egykori reklámban. Mivel vagyunk néhányan, akik az instant kakaón és az egyéb igen élvezetes, de vizsgálódási körünkön jelenleg kívül eső italokon  túl a vizet is szívesen fogyasztjuk, úgy vélem, hogy érdemes egy kicsit körüljárni a kérdést.

Víz nélkül nincs élet. Közismert tény az is, hogy az emberi szervezet nagy  része (életkortól függően 75-65%-a) víz. Sejtjeink a táplálásukhoz szükséges szerves és szervetlen vegyületeket vizes oldatban kapják, és bomlástermékeik nagy részét is vizes oldatban adják le. A szervezet vízszükségletének kielégítése, azaz a megfelelő mennyiségű oldószer bevitele tehát alapvető életfeltétel. Az emberi szervezet átlagos fiziológiai vízszükséglete égövünkön mintegy 2 l liter naponta. Folyadék igényünket különböző ital féleségekkel, levesekkel, vagy épp gyümölcsökkel is kielégíthetjük, de a  legfontosabb forrás mégis a víz.

Ivóvíznek az emberi fogyasztásra alkalmas vizet nevezzük. De milyen is legyen a jó ivóvíz? Színtelen, szagtalan, kellemes ízű és hőfokú, megfelelő keménységű és szennyező, valamint fertőző anyagoktól mentes. Ezzel együtt feleljen meg  a jogszabályi előírásoknak, és lehetőleg ideális mennyiségben és arányban tartalmazza a különböző oldott anyagokat.

A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, illetve jogelődjei, úgy élnek az emberek tudatában, mint akik egyedül az ár- és belvízvédelemmel foglalkoznak, ezért  az új honlapunk megjelentetésével az is a céljaink között szerepel, hogy ezt a leegyszerűsített képet árnyaljuk kissé, tevékenységünk sokrétűségére hívva fel az állampolgárok figyelmét.
Kevesen tudják például, hogy 1969. október 1. óta geológiai szolgálattal is rendelkezünk, mely a kutak építésének hatósági felügyeletével, tervek jóváhagyásával, geológiai szakvélemények készítésével foglalkozott, illetve foglalkozik.
E tevékenység melléktermékeként több száz vízföldtani tanulmány született igazgatóságunknál. Többek között kiadásra került egy háromkötetes vízellátás, illetve kúttörténeti mű is, mely nagy érdeklődésre tarthat számot a helytörténészek, illetve a tanulók egyes csoportjai (egyetem, középiskola) között.
Az első kötetben az 1800-as évek második felétől tárgyaljuk területünk vízellátásának – sokáig áldatlan, lényegében életveszélyes – helyzetét, majd azt a küzdelmet, melyet a kor mérnökei, orvosai, jobb érzésű képviselő testületi tagjai folytattak az egészséges ivóvízért.
Az első fúrások története után a másik két kötet a további kutak fúrási eseményeit ismerteti, lényegében minden olyan kútét, melynek levéltári anyagai egyáltalán megmaradtak napjainkig.
A nyilvánosságra hozott három kötetet ajánljuk bárki számára, aki a múlt vízellátását, illetve jeles személyeit kívánja tanulmányozni.

Fejezetek az artézi kútfúrás XIX-XX. századi történetéből I./1.

Fejezetek az artézi kútfúrás XIX-XX. századi történetéből I./2.

Fejezetek az artézi kútfúrás XIX-XX. századi történetéből I./3.

Fejezetek az artézi kútfúrás XIX-XX. századi történetéből II./1.

Fejezetek az artézi kútfúrás XIX-XX. századi történetéből II./2.

Fejezetek az artézi kútfúrás XIX-XX. századi történetéből II./3.

Fejezetek az artézi kútfúrás XIX-XX. századi történetéből III.

A Tiszafüred-Nagykörű-Túrkeve között húzódó felső-pannon eleji hévíztározó homoksorozat kialakulástörténete, egykori élettere és vízföldtani jelentősége

Jó olvasást kívánunk hozzá.

Szolnok, 2011. március 17.

Barabás Imre

A VKI tervezési folyamata többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kellett hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a 7. ábra.

A tervezés előkészítéseként az alapegységnek számító ún. víztestek kijelölése és a víztesthez tartozó vízgyűjtők meghatározása volt a feladat. Magyarországon, a VKI fogalom meghatározásait követve, a következő víztest fajták találhatók meg:

• természetes felszíni szárazföldi vizek: vízfolyás és állóvíz víztestek
• erősen módosított víztestek olyan természetes eredetű felszíni vizek, amelyek az emberi fizikai tevékenység eredményeként jellegükben jelentősen megváltoztak, fenntartásuk e megváltozott formában azonban több szempont alapján is indokolt;
• az ember által kialakított, a természetes felszíni vizekhez hasonló mesterséges víztestek; valamint
• felszín alatti víztestek.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során különös figyelemmel kell lenni a vizekhez kapcsolható védelem alatt álló területek állapotára, ilyenek például az ivóvízkivételek, vagy a fürdőhelyek védőterülete, vagy a természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhelyek stb.