Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Az ütemtervnek megfelelően halad Szolnok legnagyobb vízügyi beruházása, az árvízvédelmi fővédvonal fejlesztését lehetővé tévő, 2,4 milliárd forintos, uniós támogatású projekt. Az eddigi munkálatok során a kivitelező Tisza 2012 Konzorcium elvégezte az indokolt cserjeirtást és fakivágást, megkezdte a humuszolást és az előírásoknak megfelelő töltéstest kialakítását, az agyagmag beépítését, valamint a rézsűlépcsőzést és -burkolást, továbbá az új támfal építését. Eddig mintegy 60 ezer köbméter földet mozgattak meg a Zagyva torkolatnál és az ipartelep térségében.
Lovas Attila, a projektgazda Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, elkészült a nyers töltés a Vegyiművektől a Sasi-kanyarig tartó szakaszon, a Tisza-híd és a Zagyva-híd között a jobb parton folytatódik a betonba ágyazott terméskő-burkolat kialakítása, azt azt megtámasztó vasbeton gerenda, valamint az új, ugyancsak  vasbeton támfal építése a vízoldalon. Utóbbit a hőmérséklet-változás káros hatásait kivédendő, nyolc méteres szakaszokban alakítják ki. A Dr. Béres József (Tisza-parti) sétány mentén szintén megkezdődött a munka, a közművek kiváltásával.
A remények szerint még ebben az évben elkészül a Tisza-híd és a Zagyva-híd közötti, jobb parti szakasz új, megerősített védelmi rendszere.
Emlékezetes: a munkaterületet augusztus 27-én adta át a projektgazda KÖTIVIZIG a kivitelezőnek, aki a következő napon már hozzá is fogott Szolnok eddigi legjelentősebb árvízvédelmi beruházásának megvalósításához.

Az idei nyarat a legaszályosabb időszakok egyikeként jegyezhetjük.  Miközben folyóink vízállása elérte a kritikusan alacsony értékeket, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság  (KÖTIVIZIG) egyebek közt több tízmillió köbméternyi víz betározásával mérsékelte a rendkívül vízhiányos hónapok súlyos következményeit.

A klímaváltozás, a hidrometeorológiai szélsőségek felerősödése, gyakoriságának növekedése ma már nem csupán hipotézis, hanem mérési adatokkal alátámasztható tény. A prognózisok szerint hazánk éghajlata mediterrán irányba tolódik el, egyre melegebbé és szárazabbá válik. Növekszik a nagy csapadékok gyakorisága épp úgy, mint a száraz időszakok hossza, az aszályhajlammal párhuzamosan pedig a mezőgazdaság vízigénye, ugyanakkor csökken a hasznosítható vízkészlet.
Szolnok körzete az ország legszárazabb területe, ahol az elmúlt 23 évből 17-ben az aszály valamilyen formája jelen volt, 1993-ban, 2003-ban és az idén - a Pálfai-féle aszályossági index alapján – rendkívüli mértékben.