Talán nem túlzás a címben feltett kérdés, júliusban ugyanis a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területére átlagosan mindössze 3,6 (!) milliméter csapadék hullott, szemben az 58,5 milliméteres sokéves havi átlaggal. Ötven éve tartó megfigyeléseink alapján júliusban ilyen kevés csapadék még nem esett, eddig 1984-ben volt a legkevesebb eső, amikor is a havi átlag 12,0 mm volt. Mindeközben a napi maximum hőmérséklet 14 napon kúszott 30 fok fölé, a napfényes órák száma pedig meghaladta a 385 órát.
Bővebben...
|
A természet az utóbbi hónapban sajnos nem segítette a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízhiánykár-elhárítási tevékenységét, miután rendkívül szűkmarkúan mérte a csapadékot térségünkben. A szélsőségesen száraz és meleg időjárás következménye pedig az lehet, hogy - amennyiben a Tiszán nem érkezik megfelelő vízutánpótlás, és a Tisza-tóban tározott többlet vízkészlet felhasználása is megkezdődik -, a Körös-völgyi ökológiai vízpótlás részleges korlátozására és esetleg a gazdasági célú vízfelhasználások korlátozására is számítani lehet. Jelenleg megközelítően 200 millió köbméter az igazgatóság rendelkezésére álló vízkészlet.
Bővebben...
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság egy hete 10 centiméterrel emelte a Tisza-tó vízszintjét, ezzel plusz tízmillió köbméterrel növelte a tározó vízkészletét. Lehet, hogy ez a lépés is kevésnek bizonyul, a hidrometeorológiai helyzet alakulása, valamint a vízigények szükségessé tehetik a további vízszintemelést – tartalmazza a KÖTIVIZIG napokban aktualizált vízhiány-kárelhárítási intézkedési terve. A dokumentum kiemelt hangsúlyt szentel a vízmegőrzésre, a többlet tározási lehetőségek számbavételére, így a vízpótló- és elosztó csatornahálózat vízszintemelésére, valamint a holtágak vízpótlására.
Bővebben...
|
 Míg bő két hónappal ezelőtt még a káros többletvíz elvezetése adta a fő feladatot, addig napjainkban a tavalyi, kiugróan aszályos évhez hasonlóan a vízkészlet megőrzése jelenti a kihívást a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak. Ezért kiemelt szerep hárul az elmúlt évben - az országban elsőként – a védelmi szervezetbe integráltan megalakult Vízhiány- kárelhárítási Szakcsoportra, amely felkészülve a térségben várhatóan megnövekedő vízigényekre, kezdeményezte a Tisza-tó vízszintjének mintegy tíz centiméteres emelését, ezzel plusz 10 millió köbméter víz betározását.
Bővebben...
Az idei nyarat a legaszályosabb időszakok egyikeként jegyezhetjük. Miközben folyóink vízállása elérte a kritikusan alacsony értékeket, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) egyebek közt több tízmillió köbméternyi víz betározásával mérsékelte a rendkívül vízhiányos hónapok súlyos következményeit.
A klímaváltozás, a hidrometeorológiai szélsőségek felerősödése, gyakoriságának növekedése ma már nem csupán hipotézis, hanem mérési adatokkal alátámasztható tény. A prognózisok szerint hazánk éghajlata mediterrán irányba tolódik el, egyre melegebbé és szárazabbá válik. Növekszik a nagy csapadékok gyakorisága épp úgy, mint a száraz időszakok hossza, az aszályhajlammal párhuzamosan pedig a mezőgazdaság vízigénye, ugyanakkor csökken a hasznosítható vízkészlet.
Szolnok körzete az ország legszárazabb területe, ahol az elmúlt 23 évből 17-ben az aszály valamilyen formája jelen volt, 1993-ban, 2003-ban és az idén - a Pálfai-féle aszályossági index alapján – rendkívüli mértékben.
Bővebben...
|
|
