palyazat_fooldal

Magyarország

Gyengénlátóknak

Címlap Vízgazdálkodás Vízkészlet gazdálkodás Írott és íratlan szabályok az Alcsi-Holt-Tiszára

Írott és íratlan szabályok az Alcsi-Holt-Tiszára

Több, mint másfél éves előkészítő munka után elkészült az Alcsi-Holt-Tisza Kódexe. A holtág fenntartható használatának szabályait rögzítő dokumentumban foglaltak megvalósítása érdekében közös nyilatkozatot írt alá kedden a szolnoki városházán 18, a közkedvelt vízfelület hasznosításában érdekelt szervezet vezetője, köztük Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója.

A holtág több olyan feladatot lát el, amelyhez társadalmi kötelezettség, elvárás, illetve gazdasági érdek fűződik. Ilyen a belvíz befogadása és tározása, a polgári védelmi célú vízbázis funkció, az öntözés, horgászat, üdülés, sport, és nem utolsó sorban a rekreációs igényeket megfogalmazók, illetve a holtággal határos városrészek lakóinak elvárásai. E sokrétű igény kielégítését kell összehangolni a természeti értékek megőrzésének követelményével, melynek egyik eszköze az írott és íratlan szabálygyűjtemény. A kódex összeállításában igazgatóságunk több vezető munkatársa is részt vett.
A Tisza-tavi Kódexhez hasonló céllal kidolgozott Alcsi-Holt-Tisza Kódex legfőbb küldetése, hogy a holtág használóinak, látogatóinak közös érdekeihez igazodó iránymutatást adjon a vízfelület használatának alapvető szabályairól. Megköveteli a közösségi lét általános szabályainak megtartását, a holtág és környezete védelmét, az itt élők és ide látogatók egymás iránti megbecsülését.
A holtág intenzív emberi hatásoknak van kitéve, nagyfokú a beépítettség, magas a stégek száma. Ennek ellenére vízminősége - a fiziko-kémiai adatok alapján – jó. A vízminőség változása - az időjárási körülményeken túl - természetes folyamatok eredménye: a tápanyag-utánpótlás a parti- és a vízi növényzet bomlásából, a diffúz szennyezőanyag beáramlásából, illetve a fenékiszapból történő visszaoldódásból származik. 
A Vzgyűjtő-gazdálkodási Terv keretében végzett ökológiai állapotfelmérés alapján a holtág jó ökológiai állapota 2027-ig elérhető. Ennek érdekében azonban a terv előirányoz előkészítő, alap és kiegészítő intézkedéseket, amelyek ütemezett végrehajtására van szükség 2021-ig.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció prioritásai között szerepel a holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett összehangolt rehabilitációja.
A kedden elfogadott nyilatkozat rögzíti, hogy az Alcsi-Holt-Tisza Kódexben lefektetett szabályok ismerete, elfogadása és minél szélesebb körű betartása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a holtág fenntarthatóan tölthesse be a rendeltetését, ugyanakkor használói számára élményt nyújtson.

Az Alcsi-Holt-Tisza revitalizációs projekt
Igazgatóságunk az Európai Unió támogatásával megvalósult, 397 millió forintos projektje kiterjedt a tiszai vízbevezetés és vízoldali zsilip, valamint a mentett oldali zsilip és ellennyomó medence felújítására, az Alcsi fedett csatorna bélelésére, az Alcsi szivattyútelep és a rávezető (kengyeli) csatorna felújítására, kotrására, tehát a vízpótló és leürítő útvonalak rekonstrukciójára, továbbá a partbiztosítási és partrendezési munkálatokra.
A tavaly ősszel megkezdett és nyáron befejeződött fejlesztés fő célja az volt, hogy „életben tartsuk” a szolnokiak által méltán közkedvelt holtágat. Ennek pedig a legfontosabb pillére az, hogy a holtág vízpótlását mind a három útvonalon, megfelelő kapacitással biztosíthassuk, tehát a vizet oda tudjuk juttatni, és ha kell, ki lehessen vezetni onnan.
A projektnek köszönhetően létrejöttek a hatékony vízgazdálkodás feltételei, ezáltal megteremtettük az alapjait annak, a holtág hosszú távon, maradéktalanul ellássa sokrétű funkcióját, és vízminősége megfeleljen a kor követelményeinek.
Egy újabb, reményeink szerint még a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban lehetővé váló beruházás keretében már csak a holtág kotrása marad hátra.

A holtágról röviden
Az Alcsi-Holt-Tisza a szőke folyó szabályozásával, mederátvágással jött létre 1857-ben. A holtág Szolnok és Szajol közigazgatási területén helyezkedik el, a Tisza folyó bal partján, a 336,750 folyamkilométer (Holt-Tisza 0+000 szelvény) és a 338,500 fkm között. A teljes vízgyűjtőjén érintett települések: Szolnok (Alcsisziget, Szandaszőlős), Szajol, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Kengyel.
A megközelítően 150 hektár vízfelületű holtág 14 kilométer hosszú, átlagosan 105 méter széles, legfeljebb 4,5 millió köbméter víz befogadására képes, vízgyűjtő területe pedig 91,2 négyzetkilométer. Vízkészlete egyrészt csapadékból, másrészt - magas tiszai vízállás esetén - az Alcsi fedett csatornán és zsilipen keresztül történő gravitációs vízbevezetésből, harmadrészt - alacsony tiszai vízállásnál - a Nagykunsági-főcsatornából (az Nk. X-2 öntözőcsatornán, Kiskengyeli és Kengyeli belvízcsatornákon keresztül), negyedrészt pedig - ugyancsak magas tiszai árhullám esetén – költségkímélő szivornyás átvezetéssel biztosítható. A holtág leürítésére két lehetőség adódik: amennyiben az élő Tisza vízállása alacsony, az Alcsi fedett csatorna és zsilip révén gravitációsan, ha pedig az élő Tisza vízállása magas, akkor az Alcsi szivattyútelepen keresztül történő átemeléssel.