Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Olyan létesítményt hoztunk létre, amelyre az egész térség büszke lehet – mondta a Tisza-tavi ökológia folyosó (hallépcső) próbaüzeme alkalmából Kiskörén október 28-án tartott sajtótájékoztatón Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője.

A műtárgykomplexum bejárásával egybekötött eseményen köszöntőt mondott Magyar Csilla, Kisköre polgármestere, valamint Szabó Róbert és Kovács Sándor, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék közgyűlésének elnöke.

A 7,6 milliárd forint összköltségű, az Európai Unió 85 százalékos támogatását elnyert Komplex Tisza-tó Projekt (KEOP-2.2.1/2F/09-2011-0001) egyik kiemelt célja a tározó ökológiai egyensúlya alapjainak hosszú távú megteremtése. A beruházás egyik elemeként 740 millió forintos ráfordítással hallépcső épült a Kiskörei Vízlépcsőnél, ennek révén már biztosítható a folyóban és a tóban otthonra lelt vízi állatvilág folyamatos „közlekedése”, fel- és leúszása, megkerülve a duzzasztóművet. Eddig nem állt fenn az a lehetőség a halak számára, hogy az alvízről a felvízre ússzanak akkor, amikor a vízlépcső zsiliptáblái zárt állapotban voltak és csak az erőmű turbináin keresztül áramlott a víz, ami úgynevezett kisvizes időszakban jellemző. Általában rövid az árvizes periódus, amikor az elzáró táblák nyitva vannak, így a halak szabadon közlekedhetnek. Lovas Attila, a projektgazda KÖTIVIZIG igazgatója jelezte, hogy a közelmúltban megkezdett próbaüzem igazolni látszik azt, hogy a hallépcső képes ellátni nélkülözhetetlen ökológiai funkcióját. Hozzátette: már a műtárgykomplexum tervezésekor célként határozták meg, hogy a későbbiekben rafting (vadvízi evezős) pályának is alkalmas műszaki alapot hozzanak létre.
A mintegy 120 ezer köbméternyi földmunkával, természet-közeli műszaki megoldásokkal kialakított, 1371 méter hosszú, akár 10 méteres vízszintkülönbséget áthidaló, vasbeton- és terméskő-labirintus három szakaszra osztható. A felső szakasz az állatok Tisza-tóból történő ki- és beléptetését szolgálja, az átlagosan 15 méter széles középső szakasz biztosítja az átjárhatóságot, míg az alsó, torkolati szakasz az alvízi kapcsolatot teremti meg.
A mesterséges patakként funkcionáló, 37 bukót magába foglaló ökológiai folyosó felső szakaszának központi elemeként 180 méter hosszúságú tápcsatorna épült a téli kikötő és az üzemi út között, az üzemi út alatt pedig az árvizek kizárását és a víz betáplálását szabályozó műtárgy létesült. Itt helyezték el azokat a monitoring berendezéseket, amelyek a hallépcső hatékonyságának ellenőrzését teszik lehetővé, s halbiológiai kutatások terepéül szolgálnak.
A kedvező átjárási feltételeket a természet-közeli bukókhoz épített, úgynevezett réselt halátjáróként kialakított műtárgyak biztosítják. (Ezek mélyküszöbű nyílásai szolgálják az év teljes időszakában – téli, alacsonyabb vízjáráskor is – a halak számára az átjárhatóságot.) A középső szakaszon „pihenőtó” várja a halakat, mielőtt folytatnák útjukat.
Kovács Sándor, a Tisza-tó miniszteri megbízottja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke szerint a hallépcsőnek jövőbe mutató üzenete van, ugyanis olyan beruházás valósult meg, amelynek természetvédelmi és turisztikai jelentősége is van. Utalt arra, hogy az együttműködés lehet a Tisza-tó jövője, amikor az itt élők érdeke egybecseng a vízügy, a természet és az idegenforgalom érdekeivel.
Szabó Róbert, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy a tavat komplexen kezeljük, s egyet beszéljen a négy érintett megye. Úgy vélte, ezt sikerült megvalósítani. Hangsúlyozta a Komplex Tisza-tó Projekt jelentőségét, amely az alap infrastruktúrát, magát a tavat hivatott rendbe tenni, így erre lehet építeni a jövőben.
A tájékoztatókat követően a sajtó munkatársai és meghívott vendégeink Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök és Katona Gábor projektmenedzser kalauzolásával megtekinthették az ökológia folyosót.