Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság egy hete 10 centiméterrel emelte a Tisza-tó vízszintjét, ezzel plusz tízmillió köbméterrel növelte a tározó vízkészletét. Lehet, hogy ez a lépés is kevésnek bizonyul, a hidrometeorológiai helyzet alakulása, valamint a vízigények szükségessé tehetik a további vízszintemelést – tartalmazza a KÖTIVIZIG napokban aktualizált vízhiány-kárelhárítási intézkedési terve. A dokumentum kiemelt hangsúlyt szentel a vízmegőrzésre, a többlet tározási lehetőségek számbavételére, így a vízpótló- és elosztó csatornahálózat vízszintemelésére, valamint a holtágak vízpótlására.

A térségi aszályhelyzet kezelésére hivatott terv meghatározza mindazon szükséges beavatkozásokat, amelyek a vízhiányos időszakban műszakilag csak lehetségesek. Kiemelt szerepet kap az előrejelzés, a szokásos hidrometeorológiai adatok (csapadék, léghőmérséklet, talajvízállás stb.) elemzésén túl indokolt a Pálfay-féle aszályossági index paramétereinek rendszerezése, valamint párolgás- és talajnedvesség-mérők beszerzése és működtetése. Az így összegyűjtött adatok alapul szolgálnak részletes, 3, illetve 6 napos előrejelzések készítésére.
Miután júliusban eddig területi átlagban mindössze 1 milliméter csapadék áztatta igazgatóságunkat, a hidrometeorológiai helyzet kedvezőtlen alakulása, továbbá a várható vízigények szükségessé tehetik a Tisza-tó vízszintje további emelésének kezdeményezését, nyilván az érkező vízhozam függvényében. (Mint arról már beszámoltunk, első intézkedésként az Országos Műszaki Irányító Törzs engedélyezte a tározó nyári vízszintjének 10 centiméteres növelését, a Kisköre-felső vízmércén mért 735 +/- 5 centiméteres vízállás beállítását.)
Az intézkedési terv kitér arra is, hogy a Tiszán érkező vízhozamok függvényében javaslatot kell készíteni a Kiskörei Vízlépcső zsinórüzemre történő átállítására és az alvízszint tartására, amire a tavalyi aszályos időszakban volt már példa.
Igazgatóságunk minden lehetséges eszközzel gondoskodik többlet tározott vízkészletek biztosításáról, akár a vízpótló- és elosztó csatornahálózat vízszintemelésével, a maximális,  szükség esetén az azt meghaladó vízszintek előállításával is, illetve ahol ez műszakilag lehetséges, a vízvisszatartást szolgáló új üzemrendek alkalmazásával. Mindez megtörtént már a Nagykunsági főcsatorna I. bögéjében, Abádszalók és Örményes között, ahol a maximális üzemi szintet 10 centiméterrel haladja meg a víztükör.
Vizsgáljuk az egyéb vízi útvonalak igénybevételével megvalósítható eseti vízkészlet biztosításának lehetőségét a nem kettős működésű belvízcsatornáknál, valamint az igazgatóságunk kezelésében lévő holtágakra előírt üzemi vízszintet, az emelés feltételeit, korlátait, és javaslatot teszünk a maximális nyári üzemi vízszintre.
Gondoskodunk a gravitációs vízpótlással rendelkező holtágaknál a víz frissítéséről, és kidolgozzuk a gravitációsan nem táplálható holtágak vízszinttartásához alkalmazható lehetséges beavatkozásokat.
Természetes aktualizálni kell a TIKEVIR (Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer - Európa egyik legnagyobb összefüggő vízgazdálkodási rendszere) vízkorlátozási tervét a múlt évi gyakorlati tapasztalatok alapján. Az intézkedési terv részeként igazgatóságunk elvégzi öntözőrendszerek veszteségeinek részletes vizsgálatát, költségelemzését, az ehhez szükséges vízhozam-méréseket, a vízleadások, átvezetések pontosítását. Az így meghatározott és összesített vízmennyiségeket pedig az üzemeltető szervezetekkel egyeztetjük.
A KÖTIVIZIG Regionális Laboratóriuma felkészült arra, hogy a vízhiánnyal párhuzamosan jelentkező vízminőségi problémák esetén a vizsgálatokat lehetőleg azonnal el tudja végezni.