Magyarország

Címlap Vízgazdálkodás Vízkészlet gazdálkodás Felszín alatti vízkészlet

Felszín alatti vízkészlet

Igazgatóságunk területén kiemelt szerepe van a felszín alatti vízkészleteknek is. Különösen a rétegvizeknek és a hévizeknek, melyek nélkül ma már nehéz lenne elképzelni az életet a Közép-Tisza vidéken. Szolnok város és a környezetében lévő hat kisebb település kivételével - melyek a szolnoki felszíni vízműről kapják ivóvizüket - ezekre a vízkészletekre alapul a közcélú vízellátás egésze. Hasonlók mondhatók el az ipari vízellátásról, valamint a nem öntözési célú mezőgazdasági vízigényt is sok helyen nagyrészt csak felszín alatti vízkészletekből lehet biztosítani.
A KÖTI-KÖVIZIG területén közel 5000 db regisztrált (kataszterezett) kút van, melyeknek azonban jelentős része nem tekinthető üzemelőnek.

A hévíz kutak száma mintegy 220-230 db, de ezeknek is 55-60 %-a csak az üzemelő, a többi tartalék, időszakosan üzemelő, vagy használaton kívüli. A hévíz kutak legnagyobb része 500-1000 méter mélységű, az ennél sekélyebb, illetve mélyebb kutak száma jóval kisebb, 1500 méternél mélyebb kút pedig csak kevés akad. A legsekélyebb hévízkút Martfű 326,3 méteres vízműkútja, a legmélyebb pedig cserkeszőlői strand 2311,5 méter mélységű termálkútja. A területen nincsenek komolyabb mennyiségi problémák a réteg és hévízkészletekkel. Igaz ez annak ellenére is, hogy különösen a mélyebb víztartókban a nyomásszintek továbbra is csökkenést mutatnak. Ez azonban a víztermelést egyelőre nem nehezíti. Fokozottan igaz ez a hévíz kutakra, melyeknél a korábbi pozitív kutak jelentős része ma már csak szivattyús üzemmóddal képes a szükséges vízhozam biztosítására.
Vízmennyiségi korlátozás bevezetésére ez idáig csupán a Duna-Tisza-közi hátság területén került sor, ahol a talajvízszintek drasztikus csökkenése miatt elviekben limitálni kellett a rétegvizekből történő víztermelést. A VITUKI által településenként meghatározott kontingens túllépésére azonban eddig nem került sor a regisztrált víztermeléseknél. Ennek egyik oka a régi, nagy, „kutas” öntözőtelepekkel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek szétesése, és ezzel együtt a vízigények csökkenése. A másik ok viszont ezzel összefüggésben a felaprózódott birtokrendszerhez kapcsolódóan az illegális kútfúrás illetve vízhasználat elterjedése, melynek visszaszorítása és felszámolása a vízügyi hatóság egyik legfontosabb feladata lesz a jövőben.
A KÖTI-KÖVIZIG területén néhány természetes ásványvíznek tekinthető vizet (az összes oldottanyag tartalom meghaladja az 1000 mg/l-t) termelő kút is található. Elismert ásványvizeink közé tartozik például a tiszafüredi strandfürdő kútjának, a Cserke Kincse ásványvíz palackozó cserkeszőlői kútjának, vagy a kerekdombi, albertirsai és szentkirályi palackozóüzemek kútjainak vize. Az igazgatóság területén gyógyvízminősítéssel is több kút rendelkezik. Ezek közül feltétlenül említést érdemel a szolnoki Tisza Szálló 948 méteres, a cserkeszőlői 2311,5 méteres, a berekfürdői 1186,5 méteres, és a túrkevei strand 2116 méter talpmélységű kútja, de meg kell említeni a ceglédi termálfürdő, a törökszentmiklósi strandfürdő és a mezőtúri strandfürdő termálkútjait is. Tiszajenőn hosszú évtizedek óta folyik a glaubersós és keserűvizes talajvíz kutak vizének termeltetése. Jelenleg csak a glaubersós kutak vizét palackozzák, napi 4,5 m3 mennyiségben.
Az ivóvizet adó rétegvizek vízadó összletei hidrogeológiai szempontból általában védettnek tekinthetők, mivel a felszíntől való távolságuk csak ritkán kevesebb 50-60 m-nél, illetve a fedőképződményeik rétegzettek, homokos és agyagos rétegek váltakozásából épülnek fel. Ennek ellenére a KÖTI-KÖVIZIG területén is vannak sérülékenynek tekinthető ivóvízbázisok (Hevesen, Jászberényben, Jászfelsőszentgyörgyön és Pusztamonostoron befejeződött a kormányzati beruházásként megvalósult, a vízbázisok biztonságba helyezését elősegítő diagnosztikai vizsgálat).
Igazgatóságunk működési területén egy megkutatott távlati vízbázis található. A Csemő településtől dél-nyugatra elhelyezkedő vízbázis (Csemő-Ny 38.1) biztonságba helyezését szolgáló kormányzati beruházás első üteme 1998-ban zárult le. Azóta folyamatosan végezzük a vízbázis fenntartási és biztonságban tartási munkálatait.

A felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás területén az egyik kiemelt feladatunk a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi állapotára vonatkozó értékelések, illetve vízgyűjtő-gazdálkodási helyzetjelentések készítése.

Hévízhasznosítás a KÖTI-KÖVIZIG területén

Igazgatóságunk területén kiemelt fontosságú és jelentőségű a felszín alatti vízkészletek hasznosítása.  A felszín alatti, mélységi vizek külön csoportját alkotják a termál- vagy más néven hévizek, melyeknek felszínen mért hőfoka a legnagyobb vízhozamnál meghaladja a 30C-ot. A hévizek területünkön minden esetben nyomás alattiak, vagyis a hidrosztatikus nyomásuk a víztartó réteg fedőjét meghaladó mértékű. A mélyebb termál kutak még ma is sok esetben pozitívak, azaz a vízszintek a terepszint fölé szökőek. A KÖTIKÖVIZIG területén az országos átlagot meghaladó számú temálkút található, melynél nagyobb kút sűrűséggel csak a Dél-Alföldi régió rendelkezik.

Hévízkútjaink túlnyomó része azokat a felső-pannon középső és alsó tagozatának nagy vastagságú, apró-és közép (esetenként durva) szemcsés homokrétegeit szűrőzik be, melyek a pannon beltó deltafront jelegű üledékképződési környezetében szedimentálódtak. A beszűrőzött rétegek területtől függően 300-1780 m közöttiek, a talpmélységek és a hőmérsékletek is ennek megfelelően igen változóak. A kutak viszonylag magas (1200-1500 mg/l) összes oldott anyag tartalommal jellemezhetők, melyhez gyakran kapcsolódik valamely nyomelem feldúsulása is, lehetőséget biztosítva a vizek ásványvízzé – vagy bizonyított gyógyhatás esetén – gyógyvízzé történő minősítésére. A vízhasználatot sok helyen nehezíti a magas gáztartalom.

A felső-pannon képződményeknél idősebb rétegeket beszűrőző kutak száma viszonylag csekély, melynek oka elsősorban a kedvezőtlen vízminőség (vízkövesedési, vízkőkiválási hajlam) és a jelentős bekerülési költség. Ezen kutak legmélyebbike a miocén kőzetanyagú rétegbe szűrőzött, gyógyvizet termelő, 2311,5 m-es cserkeszőlői 1. sz. strandfürdői kút. Az alsó-pannon rétegösszlet homokrétegeit termeltető kutak közé tartozik pl. a szolnoki Damjanich uszoda 1200 m-es, a szintén szolnoki VOLÁN Rt 1704 m-es, a MÁV Rt 1100 m-es, vagy a karcagi kórház 1446,0 m-es kútja.  Ezeknél a kutaknál szinte kivétel nélkül mindenhol jelentősen megnehezíti a vízhasználatot az intenzív a vízkőkiválás.

A pannon képződményeknél fiatalabb, levantei vagy pleisztocén vízadókat beszűrőző termál kutak száma is jóval kisebb, jelentőségük ennek megfelelően szintén csekélyebb, jóllehet helyenként fontos vízmű kutakat is találunk közöttük.
Az igazgatóság területén hosszú ideje tapasztalható, a nyomásszintek csökkenése által jelzett készletcsökkenés. Egyes terülteken, illetve kutakban 20-25 év alatt a változás meghaladta a 20 m-t is. A csökkenés fő oka a vízkészleteknek az utánpótlódás mértékét meghaladó, évtizedek óta tartó túlzott kitermelése.

Az elmúlt évtizedekben több alkalommal is (legutóbb 1996-ban) sor került a hévíz kutak és hévízhasználatok teljeskörű, központilag finanszírozott felülvizsgálatára, mely teljes és valós képet adott a termálvízkészletek állapotáról, hasznosításáról.
Nyilvántartásunk szerint Igazgatóágunk területén jelenleg 220 db hévíz kút van, melyből 24 db soha nem üzemelt, jelenleg pedig 138 db üzemelő. A használatban lévő kutak nagy része vízmű kút (45 db) és strandfürdők vízellátását szolgáló kút (44 db). Az állattartó telepek vízellátását biztosító (25 db), valamint az energetikai céllal hasznosított (17 db) kutak száma kevesebb, az ipari létesítmények vízellátását szolgáló termál kutak szám pedig összesen 7 db. A kitermelt víz hasznosítása többféle módon és célra történik. Használnak termálvizet energetikai célra (üvegház, fóliasátor vagy közintézmény fűtésére), fürdő hasznosítására, állattartó telepek vízellátására, ipari célra egyaránt, de bizonyos körzetekben nélkülözhetetlen szerep van az ivóvízellátásban is. A termálvíz komplex (többcélú) hasznosítása nem jellemző, csupán a szolnoki Tisza –szálló és a tiszaföldvári fürdő kútját lehet példaként felhozni. A használaton kívüli termál kutak közül több a vízrajzi vízszint észlelő hálózatnak is részét képezi. Külön ki kell emelni a gyógyvizet termelő termál kutakat melyek a gyógyfürdők alappillérei. Ezek közé tartozik például a szolnoki Tisza-Szálló 948 m-es, a cserkeszőlői strandfürdő 2311,5 és 1159,5 m-es, a berekfürdői fürdő 1186,5 és 801,0 m-es , a túrkevei fürdő 2351,0 m-es, a Tiszakécske-kerekdombi fürdő 1029,0 m-es vagy éppen a jászapáti, karcagi, kisújszállási, mezőtúri, törökszentmiklósi fürdők kútjai.

Az igazgatóság területén lévő termál kutak kitermelésre engedélyezett és ténylegesen kitermelt 2003. évi vízmennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza.

A területünkön kiemelt jelentőségű termálvíz kincs hosszú távú hasznosíthatóságának megőrzése céljából igazgatósági és vízgyűjtő szinten egyaránt kiemelt figyelemmel kell foglalkozni a termálvízkészletek tanulmányozásával és a valós készletekkel történő hatékony gazdálkodás gyakorlásával, illetve annak feltételrendszere megteremtésével.

 

Módosítás: (2010. október 25. hétfő, 11:56)