Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság évek óta részt vesz nemzetközi együttműködésben, azonban 2001. tavasza óta új típusú munkakapcsolat alakult ki. Két éves előkészítő munka után 2003-ban indult az első nemzetközi projektünk, amit azóta további kettő követett.

Tekintettel arra, hogy ezen munkák szoros összefüggésben vannak a jelenlegi ágazati és nemzeti prioritásokkal az alábbiakban tájékoztatni szeretném a futó projektekről. Véleményünk szerint – nemzetközi partnereink véleményét is ismerve – az együttműködés legfontosabb célja, hogy az EU pályázható prioritásai között hosszabb távon is szerepeljenek a vízkárelhárítással összefüggő kérdések, ami különösen a VTT megvalósítására gondolva magyar nemzeti érdek.

Az igazgatóság három EU-s projekt munkálataiban vett, illetve vesz részt, melyek a következők:

• INTERREG IIIB – PHARE, SUMAD „Az alluviális síkságok töltések közötti hullámterének fenntartható használata”
• INTERREG IIIB – PHARE, ELLA „Megelőző árvízvédelem az Elba és a Labe vízgyűjtő területén a területrendezés eszközeivel”
• LIFE ENVIROMENT, SUMAR „Fenntartható hullámtéri tájrehabilitáció a Közép-Tisza vidékén”
• SUMAD

A projekt 2005. szeptember 30-án lezárult.

A projekt vezető partnere a Bajor Környezetvédelmi, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (StMUGV) volt, osztrák részről pedig az Osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Erdőgazdasági, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vett részt az együttműködésben. A 2.769.000 eurós projektből a magyar projektrész 200.000 euró volt. ( Ebből a támogatás 175.000 Euró)

Az évtized közép-európai árvizei ráirányították a figyelmet az árvizek elleni védekezésben szükséges nemzetközi együttműködésre. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság minisztériumi felhatalmazás birtokában az árvízszintek emelkedésének egyik okának tekintett hullámtéri problémák vizsgálatára egy Bajor-Osztrák-Magyar együttműködés keretében közös EU pályázat kidolgozásában vett részt. A magyar fél hozzájárulásának biztosítása érdekében a KÖTIKÖVIZIG Phare keretet célzott meg. A pályázat pozitív elbírálása után 2003 novemberében elindult a projekt.

A Dunán és mellék folyóján a Tiszán az ezredforduló éveiben egymást követték a – 2001-ben töltésszakadást is okozó – rendkívüli magasságú árvizek. A Duna 1999-ben Bajorországban is töltésszakadást okozott. Az elöntések jelentős anyagi károkat okoztak minden érintett országban. Az árvizek emelkedésének okai között a szakemberek véleménye szerint mindkét folyón jelentős szerepet játszottak a hullámtéren bekövetkezett kedvezőtlen változások, a feliszapolódás, a növényzet elterjedése és a művelési ágak megváltozása. Mindez a vízfolyási akadályok kialakulásával járt, így a korábbihoz hasonló vízmennyiségek már csak magasabb vízállásnál tudnak levonulni. Emellett az érintett hullámtéri területek zöme természetvédelmi terület is. Az előbbiek miatt szükséges széleskörű vizsgálatokat folytatni a hullámtér árvízlevezetésben játszott szerepéről.

A projekt fő része a nemzetközi együttműködés volt, amit az analóg problémák terület független kezelése jelentett. Miután a folyók nem ismernek határokat, és a természeti, hidrológiai és hidraulikai törvények is terület függetlenül működnek, a hullámterek árvíz levezetési funkciójának fenntartható biztosítása egyformán fontos minden országnak, ahol az árvízvédelmet gátakkal biztosítják. Az EU Víz Keretirányelv alapján, a természetvédelem szempontjait is figyelembe vevő, a hullámterek fenntartható használatának menedzselését biztosító általános érvényű ajánlás bajor, osztrák és magyar résztvevőkkel történő kidolgozása megfelelő alapot biztosított a hullámtereken szükséges EU kompatibilisen végrehajtott tényleges beavatkozásokhoz. Az árvízvédelem javításával a terület lakosságmegtartó, beruházásvonzó képessége jelentősen nő, illetve a hullámterek zöldfolyosó jellegének erősítésével a természet is többlet értékhez jut, ami nemcsak magyar, hanem összeurópai érdek is.

Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában az EU különféle árvízvédelmi fejlesztéseket is finanszíroz. Az egyes országokban szerzett tapasztalatok értékelése, különösen a konfliktuskezelés területén hasznosan segítik egymás munkáját.

Az árvízszintek emelkedésével lépéskényszer alakult ki, a fent vázolt EU kompatíbilis célok és eszközök figyelembe vételével elfogadható, támogatható és fenntartható koncepciót kell kialakítani annak érdekében, hogy mind a természetvédelem, mind az árvízvédelem feltételei és adottságai minőségileg javuljanak. Ez Magyarországon a VTT elfogadásával már elindult a megvalósítás útján, azonban a befejezéshez 2007 után szükséges EU források megszerzéséhez a nemzetközi támogatás kedvező feltételeket teremthet.

Az osztrák-német érdekek szerint az árvízvédelem, ezen belül a hullámterek fontosságának hangsúlyozása tenné lehetővé, hogy a 2007-2013 közötti EU költségvetési időszakban ez a téma a támogatható célok között szerepeljen, prioritássá emelkedjen, ami Magyarország számára regionális és nemzeti szempontból is fontos. Ez teremtheti meg középtávon az EU források bevonásának lehetőségét a Tisza völgy új típusú árvíz-mentesítésének megvalósításába.

A projekt keretében készült tanulmányok a SUMAD tanulmányok alpontban letölthetők.
ELLA
A projekt 2006. augusztus 31-én lezárult.

A nyertes SUMAD pályázat alapján kaptunk felkérést a nemzetközi projektben való részvételre. A projekt segítségével nemzetközileg egyeztetett intézkedéseket dolgoztunk ki a megelőző árvízvédelmet támogató területrendezési eszközökre. A részletes digitális modellek alapján megállapítottuk az ártereket, kijelöltük, illetve felülvizsgáltuk az árvízvédelemmel érintett területeket, tározótereket jelöltünk ki, vízvisszatartó intézkedéseket állapítottunk meg, illetve egyéb árvízvédelmi intézkedéseket gyakoroltunk.
A területrendezés eszközeinek alkalmazását a megelőző árvízvédelemben a projekt súlypontjának tekintettük. A projekt segítségével nemzetközileg egyeztetett intézkedéseket dolgoztunk ki a megelőző árvízvédelmet támogató területrendezési eszközökre.
A project magyar vonatkozású céljai közé tartozik a VTT gyakorlati tapasztalatainak megosztása a nemzetközi együttműködés során.

A nemzetközi együttműködést szükségességére a 2002. augusztusi elbai árvíz világított rá, mely leginkább Szászországot és Csehországot érintette és kikényszerítette az árvízvédelmi intézkedések konzekvens keresztülvitelét és a területrendezés eszközeinek felhasználását. A vezető partner a projekt formába öntését és megvalósítását több, az árvízvédelem területén sokoldalú tapasztalattal és referenciával rendelkező nemzetközi partnerrel folytatott intenzív együttműködés keretében indította el.

A projektben a Szász Tartományi Belügyminisztérium a vezető partner, emellett Csehországból, Lengyelországból, Ausztriából voltak partnerek, összesen 22. A projekt összege mintegy 2.5 millió Euró, amiből a magyar projektrész 75.808 Euró volt. ( ebből támogatás 63.308 Euró)

A partnerek a területrendezés eszközeinek alkalmazását a megelőző árvízvédelemben a projekt súlypontjának tekintették. A magyar fél számára az együttműködés területe a hullámterek árvízlevonulásra gyakorolt hatásának vizsgálati módszere, a hullámterek fenntartható használata, árterek reaktiválása, PR és PP módszerek és a megfelelő területrendezési tervek kialakítása volt.
LIFE ENVIROMENT, SUMAR
A pályázatot a KÖTIKÖVIZIG által vezetett magyar konzorcium adta be, melynek tagjai: VITUKI Consult Rt.; Budapest, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös; Hortobágyi Nemzeti Park, Debrecen; VIZITERV Consult Kft., Budapest; Eurosense Kft., Budapest; Tiszavárkonyi Önkormányzat; Vezsenyi Önkormányzat; Rákóczkifalvi Önkormányazat; Jász-Nagykun_Szolnok-megyei Önkormányzat

A projekt összege 1.399.116 Euró, amiből 691.508 Euró a támogatás. A KÖTIKÖVIZIG közigazgatási államtitkári jóváhagyással 534.424 Euró saját erővel vesz részt a munkában, ami hasonló nagyságrendű EU támogatást jelent.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal Magyarország kiemelkedő értékű természeti adottságaival gazdagítja az unió természeti erőforrás készletét. Ennek megőrzése, védelme és fejlesztése tehát nemzetközi feladat. Az EU Víz Keretirányelve a vizek és az ezekhez kapcsolódó vizes élőhelyek felmérésének minél korábbi megkezdését sürgeti. Az érintett projekt a hullámtér fenntartható használatának és menedzselésének programja. A Tisza völgyi árvízbiztonság megteremtésének új – ökológiai szemléletű – kezelését a Magyar Köztársaság kormánya kormányhatározatban mondta ki, elfogadva a Magyarországon Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése című koncepciót. A jelen projekt keretében készülnek el a hullámtér rehabilitáció megvalósításához szükséges környezeti hatásvizsgálatok és stratégiai hullámtéri jövőkép.

A projekt területe fokozottan védett természeti értéket képvisel, a Közép-Tiszai tájvédelmi körzet része, ezért a vizes élőhelyek – hullámtéri terület rehabilitációján túl kiemelt szerepet kap a vízvisszatartás növelése az árvízi kockázatok csökkentése érdekében. Ezt hullámtéri beavatkozások végrehajtásával, a hullámtér rendezésével kívánja megoldani a projekt. A hullámterek használatát, kezelését új szemléletnek kell áthatni. Lényege, hogy biztosítsuk a hullámterek természeti rendszereinek megőrzését, és a természeti rendszerekhez kötődő ökológiai folyamatok sérthetetlenségét.

A pilot projekt feladata, hogy a hullámtér jellemző szakaszán minta jelleggel bizonyítsa, hogy az ökológiai szemléletű hullámtér rehabilitáció megvalósítható, úgy hogy a természeti értékek megőrzésével, illetve nevelésével mind az érintett terület lakosságmegtartó képessége, mind az árvízvédelmi biztonság nő.

A környezeti hatásvizsgálat és a jövőkép elkészülte után lehetett a pilot projekt kiviteli terveit elkészíteni, mivel azok jóváhagyásának feltétele az előzőek megléte. A pilot projekt állami tulajdonú területeken kerül megvalósításra, így a terület feletti rendelkezési jog biztosított. A pilot projekt a Tisza középső szakaszán elterülő Vezsenyi kanyarban egy viszonylag kis – 4 km – hullámtér szakaszon mutatja meg a hullámtér rehabilitáció lehetőségeit, hogy a különböző érdekek összehangolásával készült koncepció megvalósítása milyen eredményeket hoz a hullámtér természeti értékeinek megőrzésében, az ökológia és értelemszerűen az árvízvédelem területén, illetve hogy az érintett lakosság bevonása, információval történő ellátása milyen hatékonysággal történhet meg.

Eredményeink:

• Élőhely-rehabilitáció, biodiverzitás növelése a próba területen
• Az ökológiai folyosó a hullámtéri természetes rendszerek megőrzését segíti
• A fokgazdálkodás, mint alternatív földhasználati mód új – halászati - munkalehetőséget teremt és a fokok, mint természetes víztározók halas tavakként működhetnének
• Az erdő-rehabilitáció során a nem kívánatos társulások (Amorpha Fruticosa) energiaerdőként hasznosulhatnának, illetve a vízborítást jól tűrő gyümölcsfajtáink (alma, körte, szilva, dió) termése biotermékként jövedelmet biztosíthat
• A kubikgödör rendezéssel a változatos tájszerkezet fenntartása valósul meg
• Az érintett hullámtér szakaszon az árvíz levezetési képesség javítása
• A helyi lakosság árvízi kockázatának csökkentése
• Korszerű hullámtéri tájgazdálkodás megvalósítása a próbaterületen
• A hullámtéri tanösvény a lakosság számára információkat nyújt a hullámtér jellegzetességeiről, természetvédelmi értékeiről

A munka eredménye mintául szolgálhat majd a Tisza vízgyűjtő számos, hasonló adottságokkal rendelkező hullámtéri területén.


Szolnok, 2007. február