Magyarország

Üzemeltető-váltás az öntözésben

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság eddig a vízellátó fő- és öntözőcsatornák valamint kettős működésű belvízcsatornák üzemeltetését részben saját hatáskörben, részben pedig külső üzemeltető szervezetek bevonásával látta el. Ez évtől a korábban a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat, valamint a Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat által működtetett csatornák üzemeltetését, az ezekről történő mezőgazdasági vízszolgáltatást a KÖTIVIZIG szintén saját hatáskörben, a területileg illetékes szakaszmérnökség bevonásával fogja végezni.

A KÖTIVIZIG felkészült az új üzemeltetési és vízszolgáltatási feladatainak ellátására. A változásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Az aktuális információk honlapunk jobb oldalán, a Térképi megjelenítés menüpont alatt a Vízszolgáltatókra kattintva érhető el. A mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződések megkötésével, vízigény bejelentő lapok kitöltésével, illetve egyéb a mezőgazdasági vízszolgáltatással kapcsolatos kérdések esetén az adott szakaszmérnökség ad tájékoztatást.
Jelenleg a tavalyi vízszolgáltatás utókalkulációja és az idei költség kalkuláció készül, valamint az ehhez kapcsolódó mezőgazdasági vízszolgáltatási díjtételek meghatározása zajlik. A KÖTIVIZIG mindent megtesz az üzemeltetési és fenntartási költségek racionalizálása érdekében.
A hatékony vízárpolitika kialakítása érdekében az egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 232/2016. (VII. 29.) Kormányrendelettel életbe lépett a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV.3.) Kormányrendelet 2016.10.01-től hatályos módosítása. A szabályozás szerint a vízszolgáltatás díjának egy részét a vízhasználó fizeti meg, más része a központi költségvetésből biztosított, 2017-ben az alábbi táblázatban megadott arányok szerint:

A központi költségvetésből biztosított díjrész igénybe vehető, ha a mezőgazdasági vízhasználó

  • az idény kezdetére (halastónál 03.14-ig, öntözésnél 04.14-ig) érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik;
  • és az üzemeltető szervezettel megkötötte a vízszolgáltatási szerződést, valamint az annak részét képező vízigény bejelentő lapot.

A központi költségvetésből biztosított támogatás csak mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződések részét képező „Vízigény-bejelentő lapon” a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet 6. § (2) bekezdése szerint a hasznosítási idény kezdetéig bejelentett vízigényekre, a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott vízmennyiséget meg nem haladó mértékig, az engedélyezett területen történő felhasználás esetén finanszírozható. Az ezt meghaladó mennyiségre, továbbá az engedélytől eltérő területen és időszakban történő felhasználás esetén a vízhasználó térítési kötelezettsége a vízszolgáltatási díj teljes összegére vonatkozóan fennáll.
A vízhasználó által fizetendő vízszolgáltatási díj az alapdíj és a változó díj összege. Az alapdíjat az alapdíjtétel és a vízhasználónak az adott vízhasználatra kiadott vízjogi engedélyében meghatározott vízmennyiség szorzata adja. A változó díjat a változó díjtétel és a vízhasználó által ténylegesen átvett vízmennyiség szorzata adja.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a vízkészlet-járulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII.26.) KHVM rendelet 2016. október 1. napjától hatályos módosítása alapján a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok megkezdték a vízhasználatokra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyek hivatalból történő módosítását.

A vízkészlet-járulékra (vkj) vonatkozó előírások:
  • Az öntözési célú vízhasználat esetében vízhasználóként az évi 50 ezer köbmétert meg nem haladó vízmennyiség vízkészlet-járulékmentes. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha van olyan vízhasználó, akinek több öntözésre kiadott vízjogi engedélye van, akkora azokat a mentesség szempontjából összevontan kell vizsgálni. A mennyiséget sorrendben mindig a legalacsonyabb „g” szorzószámmal rendelkező  engedélyezett vízhasználatra kell először figyelembe venni addig, míg a vízhasználó a meghatározott vízmennyiséget (50 ezer köbmétert) ki nem meríti.
  • A halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízhasználóként az évi 150 ezer köbmétert meg nem haladó vízmennyiség vízkészlet-járulékmentes. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha van olyan vízhasználó, aki több telepen folytat halgazdálkodási és rizstermesztési célú vízhasználatot, akkor a mentesség szempontjából ezeket a vízhasználatokat összevontan kell vizsgálni. A mentességre igénybevett mennyiséget sorrendben mindig a legalacsonyabb „g” szorzószámmal rendelkező engedélyezett vízhasználatra  kell először figyelembe venni addig, amíg a vízhasználó a mentességi keretet (150 ezer köbmétert) ki nem meríti.
  • Az említett törvény 15/C. § (2) bekezdése szerint a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentesség nem érinti a vízhasználatra vonatkozó nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettséget, ezért a vízhasználó a teljes kitermelt és/vagy szolgáltatótól átvett vízmennyiségről köteles nyilatkozatot tenni, megadva a fizetési mentességre jogosító jogcímet és vízmennyiséget is.


A tájékoztatás nem teljeskörű, további információt a mezőgazdasági vízszolgáltatással kapcsolatban a vízügyi igazgatóság, vízkészlet-járulékról a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok nyújtanak.