Magyarország

Címlap Védekezés Árvízvédelem Tisza-tó: készenlétben a jégtörő hajók

Tisza-tó: készenlétben a jégtörő hajók

A jeges árvizekre való felkészülés részeként december 15-től készenlétbe helyezték a jégtörő hajókat a Dunán és a Tiszán – jelentette be csütörtökön Kiskörén Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője a Jégvirág 8-as jégtörő fedélzetén tartott, rövid hajózással összekötött sajtótájékoztatón Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója társaságában.

 

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság minden év november 20-ig jelenti dr. Hoffmann Imrének, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárának - védekezésre kijelölt állomáshelyenként - a rendelkezésre álló jégtörő hajók név szerinti csoportbeosztását. A szemle után a minősített jégtörő hajókat a december 15. és március 1. közötti időszakban, az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) elrendelése esetén a fenntartó készenlétbe helyezi és melegen tartja a jég elleni védekezés időszakában.
A jégtörő hajók működésének operatív irányítása az időjárás és a vízjárás rövid távú előrejelzésén és a már megszerzett szakmai tapasztalatokon alapul. A ma már megbízható, 1-2 hetes előrejelzések ismeretében a jegesedés kialakulása is előre becsülhető. A várható beállást megelőzően a hajópárok felvonulnak a számukra kijelölt jégtörési szakasz alatti állomáshelyükre.
A tervezett beavatkozásokat a jégmegállásra hajlamos helyek ismeretében, a korábbi védekezési tapasztalatok alapul vételével határozzák meg a szakemberek. A beavatkozások tervezésénél természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a nemzetközi egyezményben rögzített szempontok, valamint a kialakult jéghelyzet sem.
A beavatkozások elsősorban a jégtörő hajók mozgatásával a jégzajlás folyamatosságának biztosítására, a jégtorlaszok kialakulásának megelőzésére, szétrombolására, valamint a visszaduzzasztásból eredő árvízkárok megelőzésére irányulnak.
A hajók mozgása, mozgatása szempontjából kiemelkedően fontos tényező a szükséges mederviszonyok, illetve a hajóút méretek megléte, valamint a hajók kifogástalan műszaki állapota. A magas színvonalú hajóút fenntartása és a hajók üzemképességének, műszaki állapotának megőrzése a védett értékek ismeretében fontos feladat.
A jégtörő hajók a merülési mélységük miatt (a 84 tonnás, 3 motoros Jégvirág 8-asnál ez 1,2 méter) csak a nagyobb folyók védelmét tudják ellátni. A kisebb vízfolyásokon, csatornában keletkezett jégfennakadások megszüntetésére a vízügyi szolgálat saját és szerződéssel lekötött munkagépekkel készült fel.
A szolgálat emellett a kisebb műtárgyainak üzemetetésével, vízkormányzással, vízszintlengetéssel is korlátozza a veszélyes jégmegállási helyek kialakulását.
A téli időszakban (amikor a védekezők teljesítőképessége a nyári védekezéshez képest felére csökken) a műtárgyak lefagyása, az összefagyott uszadékok eltávolítása rendkívüli helytállást követel meg a vízügyi dolgozóktól.
Ugyancsak fontos a hajózsilipeken keletkező jégkárok csökkentése, illetve a duzzasztóművek folyamatos üzemképességének biztosítása.

Jeges árvízi történelem
1732 februárjában, majd 1744. március 4-10 között és 1768-ban voltak rendkívüli jeges árvizek Pest megyében, amelyek összesen 557 ház összeomlását és 3662 állat pusztulását okozták.
Bizonyára voltak jeges árvizek korábban is, de ezek voltak az első események, amelynél az akkori szerény eredményeket felmutató védekezés ismertetése mellett a károk felmérése is megtörtént. Az ezeket követő jeges árvízi esemény közül is kiemelkedik az 1838. márciusi, az 1876. évi Pest alatti és az 1956. évi, kimagaslóan magas vízállással levonuló jeges árhullám.
Az 1956-os jeges árvíz a Duna Dunaföldvár-déli országhatár közötti szakaszán tragikus következményekkel járt. A folyókanyarulatokban megálló jégtorlaszokat épített és soha nem látott magasságokra duzzasztotta a Duna vizét. A megemelkedett vízszintnek nem tudtak ellenállni a gátak és több helyen átszakadtak, lakott településrészek is víz alá kerültek. A legsúlyosabb helyzet Bajától délre, a Mohácsi-szigeten alakult ki. A rendkívüli árvizet követő időszakban jelentős fejlesztések kezdődtek a térségben. Megerősítették az árvédelmi töltéseket és elkezdték a jégtörőhajó flotta fejlesztését, amely 1981-ban fejeződött be. Jelenleg 12 jégtörő hajó üzemel a Tiszán, 8 pedig a Dunán.
Ma már tudományosan is bizonyított a globális felmelegedés, pontosabban a globális klímaváltozás. Megnövekedett a szélsőséges időjárási körülmények gyakorisága, amplitúdója. Ezen okból kifolyólag pedig a telek is egyre hidegebbek lehetnek.
És bár talán ritkábban hallunk a híradásokban jeges árvizekről, mégis a szélsőségek miatt a természet bármikor a gátra, jégre szólíthatja védekezőket. Nem felejthetjük el, hogy a múlt században például kétszer fagyott be a Niagara vízesés, pár éve Bagdadban havazott. Ilyen szélsőségekre pedig a történelmi források sem emlékeznek…