palyazat_fooldal

Magyarország

Gyengénlátóknak

Címlap Tisza-tó Hallépcső Három tucat halfaj a hallépcsőben

Három tucat halfaj a hallépcsőben

A 2014 nyarán átadott kiskörei ökológiai folyosó nem csak vándorlási útvonalként, hanem a halak élőhelyeként is funkcionál – állapította meg tudományos igényű vizsgálatai során a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Regionális Laboratóriuma. Biológus kollégáink összesen 36 halfajt azonosítottak a hallépcsőben.

A Komplex Tisza-tó Projekt részeként Kiskörén megépült, közel 1400 méter hosszúságú ökológiai halátjáró átadása óta turisztikai látványossággá vált, ugyanakkor egyedülálló biológiai felmérések terepe is. Működését kutató intézetek és szervezetek mellett természetesen igazgatóságunk biológusai is figyelemmel kísérik. Májusban, a tavaszi ivásokhoz kötődően, augusztusban a táplálkozási kóborlásához kapcsolódóan végeztek vizsgálatokat (erősen eltérő hidrológiai jellemzők mellett), novemberben pedig a vermelési halmozgásokról szereznek információkat. Többféle módszert használtak, így elektromos halászgépet, csapdás mintavételt varsával, emellett hidroakusztikus felmérésre is sor került képalkotó szonár segítségével, valamint a vizuális megfigyelés sem maradhatott ki.
A májusi felmérés során a kazettákból elektromos halászgéppel tömegesen bukkant elő: süllő, kősüllő, küsz, balin, menyhal, a pihenőtóból pedig ponty, busa, bodorka, veresszárnyú keszeg, dévér, bodorka. A műtárgyvarsát illetően az egyedszám meghatározása lehetetlen vállalkozás volt a hatalmas haltömeg miatt. Biológusaink a legkülönfélébb ökológiai igényű halfajokkal találkozhattak, ívásokat, tömeges halrajok jelenlétét regisztrálták.
Az augusztusi felmérést kisebb faj és egyedszám jellemezte, viszont számos érdekességgel szolgált. Így fokozottan védett magyar bucó, „nyári álmot” alvó menyhal és egy reofil adult paduc is előkerült a kazettákból.
Összegzésként a labor szakemberei megállapították, hogy a hallépcső nem csak vándorlási útvonalként, hanem a halak élőhelyként is funkcionál. Az ökológiai folyosó biztosítja az elsősorban potamodrom (rövidebb folyón belüli ívású) halfajok szabad mozgását. Lehetőséget teremt a diadrom fajok rehabilitációja után ezek vándorlására is. Arra is fény derült, hogy a halcsatornában az egységnyi hosszra számított egyedszám magasabb az al-, illetve felvízi értékeknél, valamint a víz áramlási sebességével befolyásolható a halak mozgása.
A kiskörei hallépcsőben biológusaink által azonosított halfajok: bodorka, vörösszárnyú keszeg, jász, domolykó, balin, küsz, karikakeszeg, dévérkeszeg, laposkeszeg, bagolykeszeg, garda, márna, kínai razbóra, ezüstkárász, ponty, fehér busa, fekete törpeharcsa, folyami géb, tarka géb, amurgéb, kaukázusi törpegéb, csuka, menyhal, sügér, vágódurbincs, süllő, kősüllő, harcsa, naphal.
Természetvédelmi oltalom alatt álló fajok: széles durbincs, selymes durbincs, vágócsík, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, sujtásos küsz.
Fokozottan védett faj: magyar bucó.