palyazat_fooldal

Magyarország

Gyengénlátóknak

Címlap Rólunk Jeles események, érdekességek Nemzetközi Duna-nap a Tiszán

Nemzetközi Duna-nap a Tiszán

Szakmai előadásokkal, főzőversennyel, kulturális programokkal ünnepelték Magyarország és Ukrajna vízügyi szervezetei a nemzetközi Duna-napot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszakóródon, a Túr-bukónál június 28-án. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által szervezett esemény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a Dunához csatlakozó Tisza vízgyűjtőjének védelmére, a természeti értékek megóvására, a közös felső-tiszai árvízvédelmi fejlesztések fontosságára. A rendezvényen igazgatóságunk is részt vett.

 

Tizenkét évvel ezelőtt, június 29-én írták alá a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezményt Szófiában, amelyhez 14 ország, köztük hazánk is csatlakozott. Ennek szellemében az első nemzetközi Duna-napot 2004-ben rendezték meg. Az azóta minden évben megtartott esemény legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet a tíz nemzet által használt - és gyakran kihasznált - folyóra, ezáltal egyfajta szolidaritást alakítson ki. (A nemzetközi Duna-napon egyébként Európa nagy folyóját számos helyen ünneplik, a forrástól – a Fekete-erdőtől – a torkolatig, azaz a Fekete-tengerig.)
A Magyarország és Ukrajna határvízi vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó kormánymeghatalmazott-helyetteseinek elmúlt évi ülésszakán meghatározottak szerint idén a magyar és ukrán fél közösen, egy időben szervezte a nemzetközi Duna-napot Tiszakóródon, a határ mindkét oldalán. Az eseményen részt vettek a két ország vízügyi ágazatának vezetői, munkatársai, országos és megyei vezetők, partnerszervezetek, az érintett települések vezetői és lakosai.
A Tisza közepén, a Csele komphajón megtartott ünnepélyes megnyitón Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója és Irina Ovcsarenko, az ukrajnai Állami Vízgazdálkodási Ügynökség megbízott elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Mindketten egyetértettek abban, hogy mivel közös a vízgyűjtő területünk, csak együtt lehet sikeres az árvíz elleni védekezési munkánk. Elhangzott: mindennek jó alapot adhat az, hogy évek óta példaértékű a szakmai együttműködés Magyarország és Ukrajna vízügyi szakemberei között.
A köszöntőket követően folyamatos volt a forgalom a Tiszán, az útlevéllel rendelkező látogatók áthajózhattak a másik ország területére, és bekapcsolódhattak egymás programjába.  A magyar és az ukrán oldalon egyaránt szakmai előadások, főzőverseny, kulturális programok várták a résztvevőket. A rendezvényen természetesen a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is képviseltette magát, a többi csapathoz hasonlóan különleges halételekkel várta a hozzájuk betérő vendégeket.

Az egyik fő probléma a kommunális hulladék

A külföldi vízgyűjtőkről érkező terhelések alapvetően meghatározzák folyóink vízminőségi állapotát. Ezek közül kiemelendő a Szamoson bekövetkezett pakuraszennyezés 1993-ban, és ugyancsak a Szamos vízgyűjtőjéről származó cianid okozta ökológiai katasztrófa 2000-ben.
Az ezredforduló óta egyre nagyobb gondot jelent a Tiszán és mellékfolyóin a kommunális hulladék-szennyezés, ez tette ki az elmúlt 8 év alatt a Felső-Tiszán regisztrált 216 vízminőségi káresemény 42,1 százalékát. A tisztítatlan szennyvíz bevezetése (2009-ben 37,5 %, 2010-ben 26,7 %) szintén számottevő részét adja a folyóinkat érintő terheléseknek.
A hulladékszennyezés elsődleges oka az, hogy a folyók felső szakaszain még nem épültek ki a rendezett lerakók, hiányos a szervezett hulladékgyűjtés, ezért a lakosság a szemetet a folyók partján, a hullámtereken helyezi el. Ezt áradáskor a víz magával ragadja, így végül megérkezik hazánkba. Nem csak a folyómederből körülményes eltávolítani a szemet, hanem a hullámtéren kirakódó hulladék begyűjtése is nehézkes és rendkívül költséges. A kiskörei vízlépcsőnél is minden évben tonnaszám halmozódik fel az uszadék és a kommunális szemét.