Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

 A Tisza-tó az időjárási szempontból szélsőségesnek tekinthető idei nyáron is bizonyította létjogosultságát. Miközben a szőke folyón érkező vízhozam többnyire az ilyenkor megszokott alatt maradt, a térségi mezőgazdasági vízigények drasztikusan megnőttek. Hetekig a valaha mért legalacsonyabbhoz közelítő tiszai vízállással, ennek ellenére komolyabb vízkorlátozás nélkül „vészelhettük át” a legmelegebb hónapokat. Mindezt a Kiskörei Vízlépcső és a mögöttes tározó - a korábbi évek tapasztalatain alapuló és minden körülményt figyelembe vevő – „óramű-szerű” üzemeltetésével, a nagy műtárgyak precíz szabályozásával érte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A vízhiányos időszakra számítva a KÖTIVIZIG már a tavasz végén, nyár elején számos megelőző intézkedést hozott, ezek közül a legfontosabb, hogy megközelítően 200 millió köbméteres víztöbbletet tározott be elsősorban a Tisza-tóban és a Nagykunsági-főcsatornában. Ennek is köszönhető, hogy a magas hőmérséklettel társuló csapadékszegény, az élővilág és a mezőgazdaság számára egyaránt kritikus nyári időszak alatt mindvégig kielégíthette a térségi vízigényeket, s biztosíthatta a Körös-völgy ökológiai vízpótlását.
Az idén márciustól augusztusig a halmozott csapadékátlag nem érte el a sokévi átlagot. Ugyanakkor nyáron csupán három alkalommal hullott számottevő, 10 millimétert meghaladó mennyiségű eső, sőt 18 napon át egyetlen csepp sem. A helyzetet tovább rontotta, hogy mindez a tenyészidőszakban magas hőmérséklettel párosult. Szolnokon például júniustól szeptember végéig a nyári és hőségnapok száma meghaladta a sokéves átlagot, júniusban és augusztusban a forróság napok száma is több volt, mint a sokéves átlag.
A KÖTIVIZIG a felkészülés jegyében – hasonlóan az aszályos 2012. és 2013. évhez – ezúttal is a vízhiánykár-elhárítási intézkedési terve alapján határozta meg a szükséges beavatkozásokat, köztük a puffer tározótérfogat feltöltését, vízvisszatartás alkalmazását, és a holtágak vízszintjének stabilizálását. A július közepétől szeptember végéig tartó vízhiány elleni védekezés keretében pedig a felhasználható – dinamikusan megújuló - vízkészletek folyamatos biztosítására fektette a hangsúlyt. Ám a krónikus csapadékhiány miatt csökkent a Tisza-tó vízkészlete annak ellenére, hogy az előrelátó intézkedéseknek köszönhetően a tározó vízszintjének 15 centiméteres emelésével az igazgatóság jelentős tartalékot képezett a vízszükséglet - a Nagykunsági-, a Jászsági- és a Tiszafüredi-főcsatornákon keresztül történő - maradéktalan kielégítéséhez. A tározó vízkészletének optimális felhasználása érdekében csak augusztus végén – amikor a mezőgazdasági vízigény már csökkenő tendenciát mutatott - vált indokolttá a Körös-völgyi ökológiai vízpótlás első ütemű csökkentése, amikor az előírt, másodpercenkénti 16 köbméter helyett 11 köbméter víz áramlott a Tiszából – a Nagykunsági-főcsatornán keresztül – a Hármas-Körösbe.
A hatékony szakmai felkészülésnek és a precíz vízkormányzásnak köszönhetően a gazdasági célú vízszolgáltatást az Alföld középső részén, az ország leginkább ár- és belvíz, illetve aszály veszélyeztette területén nem kellett korlátozni ezen a nyáron. Az igazgatóság a Szolnoki Felszíni Vízmű zavartalan működéséhez szükséges minimális vízszintet folyamatosan stabilizálni tudta, garantálva ezzel 120 ezer ember biztonságos ivóvízellátását.
Nem túlzás tehát a címbeli állítás: a Tisza-tó idén is életet mentett. A haszonnövényektől a védett természeti értékekig.