palyazat_fooldal

Magyarország

Gyengénlátóknak

Címlap Vízrajz Hidrometeorológiai elemzések Eddig csapadékszegény az idei év

Eddig csapadékszegény az idei év

Az év eddig eltelt időszakában volt hidegünk, de főképp melegünk, monszunszerű felhőszakadásnak épp úgy szemtanúi lehettünk, mint hetekig tartó sivatagi szárazságnak. Az október beköszöntével véget ért a július közepe óta tartó vízhiány-kárelhárítási intézkedéssorozat a KÖTIVIZIG-nél. A következőkben összefoglaljuk, hogy hidrometeorológiai szempontból mit hozott az esztendő első kilenc hónapja.

 

Igazgatóságunk területén a csapadék mennyisége január elejétől szeptember végéig a sokévi átlag alatt maradt, ebben az időszakban csak háromszor haladta meg a sokéves havi átlagot: januárban, augusztusban és szeptemberben. Januárban 60,4 milliméter csapadék esett, miközben a sokéves átlag 29,2 mm. A többi hónapot azonban nem ez jellemezte. Nyáron a legcsapadékosabb az augusztus volt, 96,6 mm-el, amely a sokéves átlag 181 százaléka. Szeptemberben szintén több eső hullott a szokásosnál, a sokéves átlag 121 százaléka, 51,1 mm. A tavaszi időszakban a legkevesebb csapadék április hónapban esett, mindössze 8,2 mm, amely a sokéves átlag 22 százaléka. A nyári időszakot tekintve a legkevesebb pedig júliusban 26 mm-volt, amely 44 százaléka a sokéves átlagnak. Mivel ebben az évben eddig lehullott csapadék összege a sokéves átlag alatt maradt, ennek köszönhetőjük a nyári hónapokban a  kisvizes vízállásokat. Igen csapadékszegény volt a nyár és csak augusztusban hullott kiemelkedően nagy csapadék a területre, ami azonban
csökkentette az öntözési igényt.

Talajvíz
A csapadékszegény, meleg nyár hatása a talajvízállásokon is jól érzékelhető. Május 25. és augusztus 1. (a nagy csapadék előtti időszak) talajvízállásait összehasonlítva jól látható a csökkenés. A vízszint-süllyedések területileg eltérők, -10 és -140 cm között alakultak. A legnagyobb vízszint-változás (-137 cm) Karcagnál volt. A legkisebb süllyedés pedig Szolnok és Mezőtúr közötti térségében jelentkezett. A térképen jól látható az augusztus 1-e utáni nagyobb lokális csapadékok hatása a talajvízszintekre. A hónap elejétől a legnagyobb talajvízszint emelkedés Újszászon jelentkezett, plusz 30 cm-rel, viszont némely területeken tovább süllyedt a talajvízszint. A legnagyobb Karcagon volt: -65 cm.

Vízgyűjtők
Az igazgatóság vízgyűjtő területein 2015-ben eddig januárban (a területi átlag összege: 412,7 mm), májusban (567,3 mm) és szeptemberben (559,4 mm) hullott a legtöbb csapadék. Amellett, hogy nem esett számottevő mennyiség, még téli hótartalékaink sem voltak. Ennek köszönhető az is, hogy a folyók vízállása nem érte el a sokéves átlagos vízállást.

Hőmérséklet
Ha többeket megkérdeznénk, milyen is volt az idei nyár, azt a választ kapnánk, hogy az egyik legmelegebb. Idén nyáron Szolnokon június, július, augusztus és szeptember hónap esetében a nyári és a hőség napok száma meghaladta a sokéves átlagot, valamint június és augusztus hónapokban a forróság napok száma is több volt mint a sokéves átlag. A tartósság szempontjából is jelentős ez az év. 2015-ben 18 napig tartott a nyári napok folytonossága, azaz a csapadékmentes időszak hossza. Ebben az esztendőben 91 nyári, 51 hőség és 17 forróság nap volt.
A nyár folyamán három alkalommal hullott 10 mm meghaladó csapadék (2015.06.14-én 32,6 mm; 2015.08.02-án 10,6 mm; 2015.08.21-én 27 mm).
Valóban meleg volt a nyár, de a 25 Celsius fok fölötti napi átlaghőmérsékleteket vizsgálva 2015 még a dobogóra sem kerül fel. Ellenben a kiemelhető a szeptember. 1972 óta 2008-ben és 2011-ben érte el a napi átlag hőmérséklet 1-2 napra a 25 fokot, idén szeptemberben viszont négy napon keresztül volt ilyen magas a hőmérséklet.

Folyóink vízjárása
Az év elején folyóinkat változatos vízállás jellemezte. Ez egyrészt a talaj fagyott állapotának, az abból következő beszivárgás nélküli lefolyásnak, illetve a lehullott csapadékmennyiségnek volt köszönhető. Mivel hókészlet nem halmozódott fel, így a csapadék eső formájában néhány napon belül a folyókba jutott.
Emiatt több kisebb árhullám is kialakult a folyókon, de az év eleji vízszintingadozásokon kívül jelentős vízszintemelkedések nem voltak tapasztalhatóak azóta. A nyári időszakban a fentebb említett események miatt igazgatóságunk összeállított vízhiány-kárelhárítási terve alapján sikeres intézkedéseket hajtott végre annak érdekében, hogy az előzetesen betározott vízkészlet a térség vízelosztását és Szolnok város ivóvíz ellátását biztosítsa. Ez a vízkormányzás volt hatással folyóink vízjárására is.
A legtöbb folyón a vízutánpótlás hiányából adódóan LKV (legkisebb vízszint) közeli állapotok uralkodtak, úgy tűnt, még az erre vonatkozó negatív rekord is megdőlhet, amikor több napon, héten keresztül centiméterekre volt a víz az LKV értékétől.

Tisza

A Kisköre felső vízmércén kialakult legkisebb vízállás 706 cm, Kisköre alsón pedig -321 cm volt, tehát sikerült az alvizet LKV(-321 cm) közelében tartani. Kisköre alsóval megegyezően Szolnokon is stagnáló vízállás alakult ki a vízkormányzás hatására. A vízszint itt sem csökkent az LKV (-279 cm) alá. Szolnokon az észlelt legkisebb vízállás az idei aszályos időszakban megegyezett az eddig mért legkisebb vízszinttel (-279 cm). Így sikerült biztosítani Szolnok város zavartalan ivóvíz ellátását.
Az év első négy hónapjában igen ingadozó volt a vízállás, egy hónapon belül is igen változatos értékeket produkált a folyó. Áprilistól azonban egy bizonyos intervallumon belül mozgott a vízszint, nagy eltérések már nem mutatkoztak. Júniusban ismét magasabb vízállás alakult ki, bár ez nem tartott sokáig. Az ezt követő időszakban pedig az LKV közeli szintek voltak mérvadóak.

Zagyva
Az év eleji, első árvízvédelmi fokot elérő vízállás kivételével az utóbbi, nagyjából fél éves időintervallumban a folyón nem vonult le nagyobb árhullám, a meteorológiai viszonyoknak köszönhetően inkább az alacsony vízállás volt jellemző a folyóra. Jászteleknél az utolsó 5 hónap szélsőséges vízállásait tekintve a legmagasabb vízállás májusban volt, 165 cm, a legalacsonyabb pedig augusztusban volt mérhető 97 cm.
Vízhozamok tekintetében a legmagasabb vízhozam augusztusban másodpercenként 3,91 köbméter volt, a legkevesebb pedig 0,98 köbméter júliusban
A Tarján-pataki (Kisterenyei), a Maconkai és a Mátraverebélyi tározók viszonylag egyenletes vízbeeresztésének köszönhetően a nyári időszakban a jásztelki vízmércén mért legkisebb vízállás (97 cm) nem érte el az LKV-t (85 cm). Az alig változó vízállást az augusztus közepi nagyobb csapadékok változtatták meg, amikor kisebb vízszintemelkedés indult el a Zagyván. Rövid lefolyású volt és 155 cm-rel tetőzött, mely alig haladja meg a sokéves havi átlag vízállást. (146 cm).

Hármas-Körös
Idén eddig a Hármas-Körösön sem alakult ki komolyabb árhullám. Kisebb vízszintemelkedések fordultak elő itt is. Az elmúlt 5 hónapot tekintve májusban volt a legmagasabb a vízállás a folyón Szarvasnál, 484 cm-t érte el. A legalacsonyabb vízállást pedig májusban regisztráltuk 334 cm.

Hortobágy-Berettyó
2015-ben eddig a Hortobágy-Berettyón sem vonult le jelentős árhullám. Ugyanakkor a belvíz miatt a szivattyúzások következtében I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet el nem érő vízszintemelkedések fordultak elő. Az elmúlt 5 hónapot tekintve szeptemberben volt a legmagasabb a vízállás a folyón Borznál, 186 cm-t mértek, a legalacsonyabb vízállást pedig júliusban regisztráltuk 121 cm-el.

Vízhozam
Az alacsony vízállásra való tekintettel, és a kialakult kisvizes állapot értékeléséhez igazgatóságunk vízhozam-mérőcsapatai heti rendszerességgel méréseket végeztek. Az ábránkon látható, hogy a Tisza Tiszabábolnától Tiszaugig terjedő szakaszán hogyan változtak a vízhozamok az idő előre haladtával. Észrevehető egy csökkenő tendencia, amely az egész folyó vízhozamát jellemezte. Viszonyításképpen a grafikonon feltüntettük a 2012. évi kisvizes mérések eredményeit is, melyet kék színnel jelöltünk. Az akkori értékeket nem sok esetben haladták meg az idei mérések, de az augusztus 25-i mérések kevesebb vízhozamot mutattak még az akkor uralkodó állapotoknál is.