Magyarország

A víz élet, gondozzuk közösen! – ÁKK és VGT2 szakmai fórumok Szolnokon

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek (VGT) és az Árvízkockázati Kezelési Tervek (ÁKK) egyaránt az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik, ezért az ezek keretében meghatározandó intézkedéseket össze kell hangolni – hangzott el fő üzenetként a két témában a Szolnoki Főiskolán, augusztus 3-án rendezett fórumokon, ahol köszöntőt mondott Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója, s előadást tartott három kollégánk: Mészárosné Bunász Nikoletta hidrogeológus, Háfra Mátyás osztályvezető és Horváth Lajos főépítés-vezető.

 

A délelőtti fórumon az ÁKK került terítékre. Horváth Lajos és Illés Lajos, a Víziterv Environ Kft. ügyvezető igazgatója előadásából - a térségbeli árvizek sajátosságain kívül - megtudhatták a jelenlévők, hogy az Európai Unió irányelvben (2007/60/EK) szabályozta az árvízkockázatok értékelésének és kezelésének témakörét a tagállamok, így hazánk számára is. Előírta, hogy előzetes kockázatbecslést, árvízi veszély- és kockázati térképeket, továbbá az árvízkockázat kezelésére, csökkentésére intézkedéseket kell kidolgozni. Magyarországon ez a munka az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálása mellett 2010 óta zajlik. (Hazánk egyébként EU-tagságunk előtt is nagy figyelmet fordított az árvízi kockázatok felmérésére, és a veszélyeztetettség, illetve a kockázatok csökkentésére, hiszen árvízi szempontból Európában a legveszélyeztetettebb területei közé tartozik.)
Az EU-irányelvnek megfelelően az előzetes kockázatbecslés 2011-ben készült el, erre alapozva 2013-ban kidolgozták a szakemberek a területi veszély- és kockázati térképek első változatát. Ezek bemutatják egyes területek elöntésének, a kialakulható elöntési vízmélységek várható előfordulási valószínűségét, a kockázati térképek pedig az elöntés által veszélyeztetett területeken a vagyoni, humán, ökológiai, örökségvédelmi kockázatokat.
A program jelenlegi, harmadik fázisában a múlt év végén – a Közép-Tiszán jócskán felfelé - módosított mértékadó árvízszint (MÁSZ) függvényében pontosítják a veszély- és kockázati térképeket, továbbá kidolgozzák a veszély és a kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések stratégiai terveit.
A nagyszabású munka végrehajtása folyamatban van, ennek keretében sor kerül az árvízkockázat-kezelési intézkedések EU Víz-keretirányelvvel való összehangolására, az árvízkezelési intézkedések VKI szempontjai szerinti értékelésére.
Egyes részeredményeket már nyilvánosságra hoztak, illetve társadalmi vitára bocsátottak, így azokat az érintettek, a különböző társadalmi szervezetek megismerhetnek, és véleményezhetnek. (E célt segíti a napokban az ország 12 pontján, köztük a Szolnokon tartott fórum. )

Vízgyűjtő-gazdálkodás
A délutáni program a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatába engedett bepillantást. A KÖTIVIZIG területén lévő felszíni vizek rendkívül összetett problematikáját Háfra Mátyás osztályvezető elemezte, míg a felszín alatti vizek terhelésébe, s azok hatásaiba Mészárosné Bunász Nikoletta hidrogeológus avatta be a jelenlévőket. Az elhangzottakból kiderült, hogy az Európai Unió Víz-keretirányelvének megfelelően Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (VGT) 2010. áprilisában készült el. Kidolgozásában a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak is nagy szerep jutott négy alegység terv összeállításával és a Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szakmai kontrollálásával.  Most folyik a VGT felülvizsgálata, amelyet ez év december 22-ig kell elkészíteni.
A folyók, patakok, tavak vize, a felszín alatti víz nem csak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál az embereknek. Ez az erőforrás azonban nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, vagy tájaink meghatározó elemei maradhassanak a vizes élőhelyek, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unióban a Víz-keretirányelv megalkotásához, az ebben megfogalmazott célok megvalósításához vezető úton pedig a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv az első operatív lépcsőfok. A VGT tehát egy sajátos, stratégiai jellegű terv, amely a környezeti célkitűzések és társadalmi igények összehangolása mellett tartalmazza a megvalósíthatóság elemzését is, de nem jelenti a beavatkozások konkrét, kiviteli terv szintű részletes kimunkálását.
Környezetünk állapota, a területhasználatok változása szükségessé teheti az eredeti célkitűzések módosítását, új intézkedések megfogalmazását. Ezért az EU Víz-keretirányelve kötelezően előírja a terv 6 évente történő felülvizsgálatát. A feladat első lépéseként a vízügyi igazgatóságok elvégezték a víztestek állapotának értékelését és meghatározták a jelentős vízgazdálkodási kérdéseket. Ennek kapcsán megállapították, hogy az adott víztest elérte-e a jó állapotot, vagy további intézkedésekre van szükség. (Ezeket a dokumentumokat már nyilvánosságra hozták, és 6 hónapon át lehetőség volt megismerni, hozzászólni az interneten keresztül.)
Ezt követően a környezeti célkitűzések felülvizsgálata, a jó állapot eléréséhez szükséges további intézkedések előzetes megfogalmazása történt meg. Ezen javaslatoknak a jóváhagyása előtt szükséges a társadalom aktív bevonása, kiemelten az érdekeltekhez legközelebb eső alegységek szintjén.

ÁKK – VGT összhangjának megteremtése

Az EU a Víz-keretirányelv után, annak a figyelembe vételével fogadta el a 2007/60/EK direktívát az Árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Ennek legfontosabb célja, hogy az árvizek pusztító hatásainak megelőzése, csökkentése, illetve lehetséges kiküszöbölése érdekében Árvízkockázati Kezelési Tervet kell készíteni. Mivel a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek és az Árvízkockázati Kezelési Tervek az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik, ezért az intézkedéseket – tekintettel a környezeti célkitűzésekre - össze kell hangolni. Ennek először ad teret a VGT felülvizsgálata, mivel most készül első ízben Árvízkockázati Kezelési Terv. A  VGT felülvizsgálata során a környezeti célkitűzések elérését lehetővé tevő intézkedések meghatározásánál egyúttal figyelembe vették és összhangba hozták az Árvízkockázati Kezelési Tervben szereplő, az árvizek káros hatásait kiküszöbölő tervezett intézkedések hatásait ezen környezeti célkitűzésekre.

A lakossági fórumokat követően, az ott elhangzottak és az írásbeli vélemények figyelembe vételével fogják a tervezők jóváhagyásra előkészíteni a felülvizsgált Vízgyűjtő- gazdálkodási Tervet, immár a VGT2-t.