Magyarország

Címlap Tisza-tó Hallépcső A halak otthon érzik magukat az ökológiai folyosóban

A halak otthon érzik magukat az ökológiai folyosóban

A halak szívesen használják a Komplex Tisza-tó Projekt keretében megépült – országosan egyedülálló méretű – kiskörei ökológiai folyosót, amely biztosítja a folyóban és a tóban élő vízi állatvilág folyamatos közlekedését, megkerülve a duzzasztóművet. Az eddig elvégzett biológiai vizsgálatok szerint a tavaly ősszel átadott hallépcső nem csak az átjárhatóság feltételeit teremtette meg, de hosszabb távon halak élőhelyeként is funkcionál majd – hangzott el csütörtökön, a KÖTIVIZIG Kiskörén tartott sajtótájékoztatóján.

Lovas Attila igazgató és Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök szavaiból kiderült, hogy a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság gesztorságával megvalósuló Komplex Tisza-tó Projekt (KEOP-2.2.1/2F/09-2011-0001) egyik kiemelt célja a tározó ökológiai egyensúlya alapjainak hosszú távú megteremtése. A beruházás egyik elemeként, 740 millió forintból hallépcső épült a Kiskörei Vízlépcsőnél, amelynek révén biztosítható a folyó és a tó folyamatos ökológiai kapcsolata, azaz a vízi állatvilág fel- és leúszása. Korábban a rövid árvizes időszakok kivételével – amikor a duzzasztómű zsiliptáblái nyitva vannak - normál nyári üzemrend alatt, alacsony tiszai vízállásnál nem volt halvándorlás. 
A mintegy 120 ezer köbméternyi földmunkával kialakított, 1371 méter hosszú, akár 10 méteres vízszintkülönbséget áthidaló, vasbeton- és terméskő-labirintus a Tisza-tóhoz 180 méter hosszú csatornával kapcsolódik. Az üzemi útnál létesült a mélyküszöbű táplálózsilip, illetve durva rámpa, itt a halak mozgását üvegen keresztül láthatjuk.  
A hallépcső hegyi patakra emlékeztető, 13-15 méter fenékszélességű középső szakasza 27 réselt halátjáró, ugyanennyi természet-közeli bukó, illetve azok által közrezárt medencék kombinációja. Az úgynevezett kisvízi és középvízi bukók 20 méterenként, 20-30 centiméteres lépcsőként követik egymást, egy-egy ilyen kőküszöb mellett pedig 3 rés épült vasbetonból. A küszöbök között a természetes energiatörés érdekében hagyma-szerű öblöket alakítottak ki. Ezen kívül a középső szakaszon - vizes élőhely gyanánt - létesült egy halágyat is magába foglaló pihenőtó.
Az ökológiai folyosó alsó szakaszán szintén kialakítottak egy pihenőtavat a halak számára, s itt épült az a zsilip, illetve 165 méter hosszúságú terelőtöltés, amelyek a hordalékos árvizek kizárására szolgálnak. Ezután szintén réselt halátjárók (10 darab) és hozzá kapcsolódó bukók vezetnek a Tisza folyóhoz. Ezzel párhuzamosan 122 méter hosszan csalivíz-csatorna is létesült vasbeton csövekből. 
A hallépcső tudományos igényű monitoring-vizsgálatok és halbiológiai kutatások színtere. Az eddig végzett felmérések megállapították, hogy az ökológiai folyosót a halak szívesen használják, összesen 21 fajt azonosítottak. A hallépcső felvizén nagyobb számban előforduló reofil fajok (pl. menyhal, márna, paduc, bagolykeszeg) bizonyítják, hogy az alvíz (a folyó) felől a csatorna jól átjárható. Ugyanakkor a felvizen nagyobb egyedszámban megtalálható dévér-, karika-, jász-, bodorka-, vörösszárnyú keszeg, szivárványos ökle, sügér, vagy éppen a tározói Tisza szakaszon elszaporodott idegenhonos kaukázusi törpegéb, az invazív fehér busa, valamint fekete törpeharcsa jelenléte azt igazolja, hogy halmozgás nem csak az alvíz, hanem a felvíz irányából is van. A kifejlett példányok mellett nagy számban fordultak elő tavalyi ivadék egyedek is. Összességében azt tapasztalták a szakemberek, hogy a hallépcső nem csak az átjárhatóságot biztosítja, de hosszabb távon halak élőhelyeként is funkcionálni fog.